Belehalt sérüléseibe az önmagát felgyújtó dél-koreai buddhista szerzetes, aki tettével a Szöul és Tokió között létrejött, a japán gyarmati uralom idején szexrabszolgaságba taszított koreai nők kérdésének megoldását hivatott megállapodás ellen tiltakozott - közölte kedden a szerzetest ápoló szöuli kórház. A buddhista szerzetes hétfő este halt bele súlyos égési sérüléseibe. A 64 éves férfi egy, a korrupcióval vádolt Pak Gun Hje felfüggesztett államfő elleni demonstráción gyújtotta fel magát. A nem precedens nélküli módszerrel tiltakozó férfinél egy jegyzetfüzetet találtak, amelyben bírálta a Japánnal kötött megállapodást, amiről Pak egyoldalúan döntött, a szexrabszolgaságba taszított túlélők megkérdezése nélkül. Az egyezmény értelmében Abe Sindzó bocsánatot kért Dél-Koreától, Tokió pedig egymilliárd jenes segélyalapot hoz létre azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszálló erők 1910 és 1945 között szexuális szolgáltatásokra kényszerítettek. Dél-Korea azt vállalta a megállapodásban, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt, és megpróbálja rávenni "az illetékes szervezeteket" - vagyis az egykori szexrabszolgákat képviselő civil csoportokat -, hogy távolítsák el a szöuli japán nagykövetség épülete elől azt a szobrot, amely a prostitúcióra kényszerített koreaiakat jelképezi, és amelyet Tokió sérelmesnek és veszélyesnek érez. A megállapodást Szöul ráadásul "véglegesnek és visszavonhatatlannak" minősítette, mindaddig amíg Tokió betartja ígéretét. Dél-koreai nők tisztelegnek a múlt századi japán megszállás idején prostitúcióra kényszerített nők emlékére emelt szobor előtt a puszani japán konzulátus épületénél Forrás: MTI/AP/Yonhap/Kim Szun Ho A megállapodás jövője azonban kétségessé vált a minap, miután Japán ideiglenesen hazarendelte dél-koreai nagykövetét és konzulját tiltakozásul amiatt, hogy a Puszanban működő konzulátusának épülete előtt is emeltek egy szobrot a prostitúcióra kényszerített nők emlékére. Emellett Tokió kijelentette: felfüggeszti magas szintű gazdasági tárgyalásait Dél-Koreával. Sok dél-koreai még ma is keserűen gondol az 1910 és 1945 közötti kegyetlen japán gyarmati uralomra, és nem akar elfogadni bocsánatkérést, mert azt szeretné, ha Japán elismerné büntetőjogi felelősségét a szexrabszolgák ügyében. Viszont a szöuli vezetésre egyre nagyobb nyomás nehezedett annak érdekében, hogy javítsa kapcsolatait Japánnal, amely a világ harmadik legnagyobb gazdasága és regionális nagyhatalom. Nem utolsósorban az Egyesült Államok egy erős és egységes frontot akar a feltörekvő Kínával és az atomrakétákra szert tenni akaró Észak-Koreával szemben. Let's block ads! (Why?) Forrás...
