Berkesi András

A témát ebben részben 'Írók, költők, festők' klarensz hozta létre. Ekkor: 2014. december 15..

  1. klarensz

    klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,928
    Kapott lájkok:
    2,488
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Nő
    Berkesi András
    (születéskori neve Bencsik András)
    (Budapest, 1919. november 30. –Budapest, 1997. szeptember 14.)
    1945-től aKatonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje,krimiíró, a Kádár-korszak egyik leginkább támogatott szerzője.
    [​IMG]​
    Berkesi András (eredeti neve Bencsik András) (Budapest, 1919. november 30. – Budapest, 1997. szeptember 14.) 1945-től a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje, Kádár-korszakban erősen preferált krimiíró.
    1919-ben született Budapesten. Textilmunkásként, majd tisztviselőként dolgozott. 1945-1950-ben a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának (KATPOL), majd őrnagyi rangban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) katonai elhárítási osztályának vizsgálótisztje.
    Számos koncepciós per (pl. a Magyar Közösség pere) előkészítésében és a kihallgatások lehallgatásában vett részt.
    1950. szeptember 29-én letartóztatták, és elítélték szintén koncepciós perben, ám 1954-ben kiszabadult és rehabilitálták.
    1956 októberének végén Kardos György 2-300 fős csapatának tagjaként a Belügyminisztérium József Attila utcai szárnyát védte a felkelők ellen. Hírhedt verőlegénye volt a kommunista rendszernek
    A forradalom után 1964-től a Magvető Könyvkiadónál tevékenykedett.
    1976–1984 között az Elzett Művek kulturális tanácsadója volt. 1984-ben nyugdíjba vonult. 1987-től a Nagy Lajos Irodalmi Művészeti Társaság titkára, később elnökségi tagja volt.

    1997. szeptember 14-én hunyt el Budapesten.
    Művei
    Legelső, Októberi vihar című írása a Kádár-rendszert támogató propagandaműnek tekinthető. Első négy regénye a Zrínyi Katonai Kiadónál[3] jelent meg. Ezt követően aMagvető Könyvkiadó adta ki könyveit, melyek példányszáma: 4.941.000 volt. Több regényéből készült filmes illetve színházi adaptáció. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: tíz

    • Októberi vihar (1958)
    • Kopjások (1959)
    • Vihar után (1959)
    • FB-86 (1960)
    • Bunker (1960)
    • Magány (1961)
    • Játék a tisztességgel (1964)
    • Sellő a pecsétgyűrűn (1964)
    • Húszévesek (1965)
    • Három dráma Alcím: A kör bezárul/Villa Bécs mellett/Viszontlátásra, Harangvirág (1965 )
    • Pisztrángok és nagyhalak (1967)
    • Küszöbök (1969)
    • Alkonydomb (1970)
    • Akik nyáron is fáznak (1971)
    • A 13. ügynök (1972)
    • Siratófal (1973)
    • Hűség (1974)
    • Szól a kakas már – Hídavatás – Thomson kapitány (1975)
    • Megnyugvás és béke (1976)
    • Különös ősz (1977)
    • Kálvária (1977)
    • Fönn az emeleten (1979)
    • Ha az igazságra esküdtél… (1980)
    • Barátok (1982)
    • Az ezredes (1982)
    • Vallomás (1983)
    • Szerelem három tételben (1985)
    • Útlevél a pokolba (1986)
    • Az öt kódex titka (1987)
    • Szélcsend (1987)
    • A fekete mappa (1988)
    • A gyűrű (1990)
    • Mónika (1990)
    • A bosszú (1991)
    • Tűz a tanyán (1991)
    • A tanút meg kell ölni! (1992)
    • Bűnös vagy áldozat (1993)
    • A sors keze (1994)
    • A szenvedély csapdái (1995)
    • Vakvágányon (1996)
    • Aki az ördöggel cimborál (1997)
    • Hihetetlen történet (1998)
    • A zsoldos halála (2001)
    Díjai
     
    klarensz, 2014. december 15.
    #1