Németország lassan bedobja magát a bevándorlókérdésben. Igazából rajtuk áll, hogy lesz-e EU-s menekültpolitika. Az elmúlt hónapok menekültekről szóló vitáiban volt egy szereplő, amelyik meglepően türelmesen és visszafogottan állt a problémához, pedig alighanem neki lett volna oka a leghangosabban verni az asztalt Brüsszelben: a német kormány. Nem panaszkodtak, nem kértek különleges elbánást, csak megtették a felajánlásaikat, amelyek messze a legnagyobbak az EU-s államok között. Úgy, hogy kétség sem fér hozzá, hogy Németország az Európába áramló bevándorlás fő célpontja. A német kancellár bevándorló-ellenes tüntetésekkel néz szembe saját hazájában, ennek ellenére tartja magát a befogadó politikához, és keményen elítél bármilyen agresszív fellépést a migránsokkal szemben. Becslések szerint az év végéig 800 ezer menedékkérő érkezhet hozzájuk. Szír menekültek a szerb-magyar határon, Horgos közelében Fotó: Marko Djurica Angela Merkel végül csütörtökön kijelentette: „a Dublin rendszer nem működik”. Bécsben, az EU-Balkán csúcstalálkozón nyilatkozott, miközben a német kancellár-helyettes és a külügyminiszter a Le Figaro hasábjain visszhangozta ugyanezt az üzenetet, franciául. Berlin és Párizs közös erővel sürgetik az unió tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy minél előbb állítsanak föl egy működőképes, közös menekültfogadási rendszert. A német-francia javaslat legfontosabb elemei, hogy Brüsszel írja össze a „biztonságos államok” listáját, ahonnan első körben vissza lehetne utasítani a menedékkérelmeket. Fellebbezésre volna lehetősége a menedékkérőnek, de az elgondolás szerint már ez a lépés is kiszűrné az albániai és koszovói bevándorlók nagy részét. A másik lényeges pont, hogy az EU-n kívül állítsanak föl még több fogadóállomást, ahol már azelőtt lehetne menedéket kérni, hogy a bevándorlók elérnék az EU határát. Olaszországban és Görögországban is sokkal több ilyen központra van szükség, mondta a hét elején a francia államfő és a német kancellár. Az az igazság, hogy valóban Németország kezében a megoldás. Ha ugyanis becsukja a határait, ahogy azt már elkezdték rebesgetni német kormánykörökben, az EU keleti és déli része hirtelen két oldalról fogja érezni a bevándorlók nyomását. Akkor jöhet majd csak igazán a toporzékolás és a követelőzés, hogy közösen lépjen föl az unió. Mi az a Dublin? A Dublin III. rendelet azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el. Dublin a végét járja Az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz szerint félő, hogy a Dublin menekült-fogadási rendszer összeomlik. „Az egész rendszerre kell gyors megoldást találnunk, különben minden ország egyedül fog próbálkozni, és nem európai szellemben fogja azt tenni.” Az olasz külügyminiszter, Paolo Gentiloni a Corriere della Serának azt nyilatkozta, hogy ha így folytatódnak a dolgok, vissza kell térni a Schengen előtti határvédelmi rendszerre az EU-n belül. Mit tesz az EU? Az unió külpolitikai főképviselője elégedetlen hangot ütött meg csütörtökön. „Nem folytathatjuk így tovább, egyperces néma felállással minden alkalommal, amikor látjuk, hogy emberek halnak meg” – mondta Federica Mogherini, arra célozva, hogy az EU enyhén szólva tehetne többet annál, mint amennyivel most kiveszi a részét a megoldásból Menekülteket szállító gumicsónak a görög partoknál Fotó: Murad Sezer Az Európai Bizottság kezd észbekapni, csak a nyári szünet után egy kicsit lassan reagál az intézményrendszer. Csütörtökön az EB szóvivője azt mondta, hogy „strukturális változtatásokat” kell foganatosítani a Dublin rendszerben. Ezek a változások többek között még több menedékkérő elosztását és biztonságos betelepítését jelenti. Erőből kell majd átvinni a közös EU-s rendszert Az Európai Tanácsban éles ellenállást válthat ki egy közös menekült-fogadási rendszer. Abban mindenki egyetért, hogy a mostani felállás nem működik. Viszont ha visszaemlékezünk, milyen kínkeservesen fogadták el a tagállami kormányok annak a hatvanezer embernek a befogadását és elosztását, amivel a görögországi és olaszországi helyzetet szerette volna enyhíteni Brüsszel, akkor borítékolhatjuk: egy hosszútávú összeurópai menekült-fogadó rendszer csak fülsüketítő visítás közepette születhet meg. És csak úgy, ha Németország és Franciaország kierőszakolja a többiekből. Ez a munka indulhat el szeptembertől. Szír menekültek Röszke közelében Fotó: Szabó Bernadett Az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást valamelyest enyhíti az a mechanizmus, amely negyvenezer menedékkérőt telepít át más EU-s országokba (Ausztriába és Magyarországra nem!). A nyár eleji ígéret szerint azonban ez csak főpróbája egy átfogó reformnak, amelyet év végéig szeretne bevezetni az EU végrehajtó szerve. Egymásra mutogatás A hűtőkamionban megfulladt menekültek halála arra mutat rá, hogy az Európai Unió eddigi bevándorláspolitikája megbukott – írta a Fidesz-frakció csütörtök délutáni közleményében. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az ilyen, és ehhez hasonló üzenetek nem viszik előrébb az ügyet. Ahelyett, hogy az EU-s államok megegyeznének egy közös megoldásban, amit látok, az csak az egymásra mutogatás – egy megfáradt játék arról, hogy ki a hibás. Be lehet vele kerülni a hírekbe, talán még szavazatokat is lehet vele szerezni, de valójában nem old meg egyetlen problémát sem. – nyilatkozta az EB elnöke. Juncker nem akar új csúcstalálkozót összehívni. Mindenki vállaljon szerepet a megoldásban, aztán teljesítse, amit vállalt – ez a hozzáállása. Menekültek tüntettek tegnap éjjel a Keleti pályaudvaron Fotó: Német Tamás Merkel viszont a Reuters szerint már pénteken azt nyilatkozta: az EU-s vezetők készen állnak, hogy összeüljenek, és megtárgyalják a menekültválságot. Lehet, hogy „Mutti” lassan a kezébe veszi a gyeplőt. http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/08/30/berlin_kezeben_a_kozos_menekultpolitika/
