[h=1]Bihari Sándor (festő)[/h](Rézbánya, 1855. május 19. –Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész Önarckép Gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. KözbenSzékely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett azimpresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokondolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek. [h=2]Főbb művei[/h] Kereszttűzben, (1885) Bíró előtt, (1886) Zsigmond király és Ulászlótalálkozása Szent László sírjánál, (1898) [h=2]Díjak[/h] Képzőművészeti Társaság díja, (1886) Vaszary-díj, (1889) Ferenc József-díj, (1896) Bihari Sándor (1855-1906) - Bíró előtt Bihari Sándor (1855-1906) - Zagyva partján
