Ahogy Magyarország májusban, pontosan úgy járt ma Lengyelország az Európai Parlamentben. A testület ugyanis elkezdett fenyegetőzni azzal, hogy megvonja a lengyelek uniós szavazati jogát. Az atomfegyver kioldása tényleg durva lépés, valós kockázata viszont nincs. A Fidesz-KDNP képviselői kiálltak a lengyel kormány mellett, és arra is rávilágítottak, hogy az egész cirkusz mindössze arról szól, hogy Brüsszel bünteti azokat a tagállamokat, amelyek ellenzik a bevándorlást. A lengyelországi helyzet kapcsán beterjesztett két határozat közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése - számolt be az MTI tudósítója. A döntés értelmében megkezdődik az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. Ez papíron egészen ahhoz is vezethet, hogy akár Lengyelország szavazati jogát is felfüggeszthetik. A lépés kétségtelenül durva, ugyanakkor a valós kockázata csekély, hiszen ehhez az összes többi tagállam egyhangú támogatására lenne szükség, amely kizárt. Az Európai Parlament által közreadott kép az Európai Parlament plenáris üléséről Strasbourgban 2014. február 27-én Forrás: MTI/Európai Parlament A hetes cikk egyébként onnan lehet ismerős, hogy az EP májusban hasonló határozatot fogadott el Magyarországgal szemben. A testület ahogy akkor, most is a jogszabályi atomfegyverével fenyeget meg egy független tagállamot arra hivatkozva, hogy súlyos és módszeres sérelem esett az európai uniós alapértéken, akármit is jelentsen ez. Postafordultával A lengyel kabinet mindenesetre nem csinálta össze magát a strasbourgi dokumentumtól, e helyett a külügyi tárca egyértelművé tette, hogy egyoldalú és mindenfajta alapos elemzést nélkülöző állásfoglalásnak tekinti a mai uniós döntést, amelyet ráadásul nem tud másképp értelmezni, mint politikai nyomásgyakorlás. A lengyel kormány közleményében ugyan tudomásul veszi a határozat megszavazását, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az EP "nagyon szerencsétlen pillanatban" adta a történtekhez a nevét. Merthogy a hetes cikkely kioldását többek között egy olyan varsói törvénnyel (a bíróságokról szóló jogszabály módosításáról van szó) magyarázta, amelynek a parlamenti tárgyalása még el sem indult, sőt, november végéig nem is fog. Nem térünk ki a párbeszéd elől, amelynek azonban a tényeken és a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia.Jelezték azt is, hogy az EP-határozat leegyszerűsít, és több témakörben sem tükrözi a valódi tényállást. Szerintük egy olyan határozat született, amely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén nyugszik. Ez pedig árt az európai integrációs folyamatnak és csupán arra jó, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek. A függöny mögött A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést az EP strasbourgi ülésén 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja szinte azonnal közölte, hogy nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra, és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessen.Azt is hozzátették, hogy elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy nemzeti belügyekbe avatkozik. Úgy fogalmaztak, hogy a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig ezt bünteti. Nem meglepő, de a magyar balliberális oldal már természetesen ezúttal is csatlakozott az uniós erőfitoktatáshoz. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője például megragadta az alkalmat, hogy a lengyelezés mellett magyarozzon is egy kicsit és arról értekezett, hogy a jogállamiság Lengyelországban és Magyarországon is veszélyben van. Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa is bőszen helyeselt, aki szerint egyre nő azon országok száma, amelyek kapcsán vitát kell folytatni a jogállamiságról. Szájer József és a Fidesz-KDNP-s európai képviselők a lengyelekkel vannak Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger Hogyan jutottunk idáig Az EP tavaly január óta piszkálja a lengyeleket, azóta öt vitát is lefolytatott a lengyel jogállamisági helyzetről, a mostanival együtt pedig három állásfoglalást fogadott el. Most azt a maszlagot mondták ki, hogy az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP éppen ezért utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE, amely nem mellesleg a bevándorlók betelepítésének felgyorsításáért is töri magát), hogy készítsen még egy különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum aztán újra szavazhasson már egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel aztán igazán kezdeményezheti végre a hetes cikk szerinti eljárás megindítását. Klasszikus végtelen történet. És, hogy konkrétan mi a bajuk? Csak a szokásos: aggódnak a bíróságok függetlenségéért, a demokráciáért, a médiáért és a civil szervezetekért, meg a menekültek jogaiért, sőt, a kivágott fákért is. Tényleg, merthogy az uniós képviselőknek arra is volt eszük, hogy felszólítsák Varsót, hogy azonnali hatállyal függessze fel a fakitermelést a bialowiezai erdőben. Mi következik? Hiába hangos a csatazaj, pánikra semmi ok, ugyanis továbbra is legalább két lépés kell ahhoz, hogy meginduljon Lengyelország szankcionálása. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell majd fogadnia az eljárás megindítását kezdeményező javaslatot. Ehhez a leadott szavazatok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására van szükség (a leadott szavazatok kétharmada ma sem volt meg). Ezután az EU-tagországok kormányait képviselő miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthetne arról, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban. Szóval, sok víz lefolyik még a Dunán, és hátha addig az esze is megjön Brüsszelnek. Let's block ads! (Why?) Forrás...
