Gyerekkora óta szinkronizál, korosztálya legkedvesebb rajzfilmjeiben hallhattuk, mára pedig olyan sztárok állandó magyar hangja lett, mint Anna Kendrick vagy Kristen Stewart. Trollokról, Alkonyatról, éneklésről és musicalszínészetről beszélgettünk Csuha Borival. A rajzfilmek terén igazán kultikus (Az oroszlánkirály 2 – Simba büszkesége) és kifejezetten művészi (Chihiro Szellemországban, Őslények országa) alkotásokban szinkronizált, már egészen kis gyerekként. Mennyire határozták meg ezek a mesék a gyerekkorát? Nagyon szerettem őket, a Chihirót különösen. Különben is hasznos volt visszanézni a munkáimat, mert sokat tanultam belőlük, de ezek a mesék önmagukban is fantasztikusak voltak. Érdekes módon a gyerekkoromat nem a szinkronizálás, hanem inkább a színházi élet határozta meg, hiszen kiskoromban sokat játszottam musicalekben. A szinkron világa csak később, 20 éves koromtól meghatározó része az életemnek. Fotó: Polyak Attila - Origo A mai napig sokszor hallani animációs filmben. Tavaly a nagy sikerű Trollokban ön volt a főszereplő, Pipacs hangja, akit eredetileg Anna Kendrick szólaltatott meg. Mennyire volt kihívás a betétdalok, különösen a Can't Stop The Feeling éneklése? Mivel kiskorom óta nagyon szeretek énekelni, ráadásul a szüleim is musicalszínészek, ez nagyon fontos része, ezért örülök, hogy bár nem lettem musicalszínésznő, sokszor hívnak rajzfilmekbe főcímdalokat, betétdalokat énekelni, vagy éppen vokálozni. A Trollok pedig hatalmas élmény volt! Amikor casting alapján kiválasztottak Pipacs szerepére, már tudtam, hogy benne van a Can't Stop The Feeling Bereczki Zolival, aki ritkán szinkronizál, de szerintem nagyon jól csinálta Ágast, az énektudását pedig nem kell bemutatnom. Imádtam vele dolgozni! Annak pedig különösen örülök, hogy a gyerekek ennyire szeretik a Trollokat. Tudom, még mindig a Jégvarázs viszi a pálmát, de azt hallottam, hogy a kisfiúk a Trollokat szeretik jobban, mert talán egy kicsit komolyabb, és ugye nem épp hercegnők szerepelnek benne. Fotó: Polyak Attila - Origo Mennyi idő volt felkészülni ezekre a dalokra? Szerencsére ezeket a számokat megkaptam előre, volt egy olyan betétdal is, ami hosszabb volt, azt rendesen át is kellett vennem otthon, a többit pedig már ismertem, mert híres dalok. Próbáltam hasonlóan énekelni, mint Anna Kendrick, bár neki sokkal világosabb és magasabb, vékonyabb hangja van, mint nekem, de szerintem egész jól sikerült, mert nem kellett sokszor felvenni. Rendszeresen képzi a hangját? Régebben jártam énektanárhoz, de most már saját magamat képzem, egy dal előtt beénekelek, ahogy tanították anno. De igazából mindig ösztönből énekeltem. Hiába tanítottak – persze sokat segítettek –, de úgy érzem, mindig úgy énekeltem, ahogy magamtól, belülről jött. Nyilván ezért is maradtam csak a szinkronban, de nem baj, mert ott legalább szeretnek. Abból a szempontból szerencsés vagyok, hogy nagyon jó hallásom van, ezért nagyon sok vokált tudok csinálni, sokszor magamra is többször vokálozok. Ezért tök jó, hogy mindig, amikor hívnak, hamar megvagyunk, mert nagyon jól megy. Fotó: Polyak Attila - Origo Már hatszor szinkronizálta Anna Kendricket, tavaly például A könyvelőben. Lehet, hogy megvan az állandó magyar hangja? Hát most már úgy néz ki, hogy én vagyok! Régebben Csifó Dorina szinkronizálta, például az Alkonyatban, de a 2012-es A hallgatás szabálya óta már legtöbbször én szoktam. Anna Kendrick nagyon vicces csaj, inkább vígjátékokban szokott szerepelni, azokban jól is játszik, de amúgy A könyvelőben is remek volt. Aranyos, jó fej színésznőnek tartom. Az Alkonyat-őrület és Bella mint szinkronszerep valószínűleg végleg összekötötte Kristen Stewarttal, összesen tizennégy alkalommal volt a magyar hangja. Mi a véleménye róla mint színésznőről? Nem rossz, de kicsit egyhangúnak, egyarcúnak érzem őt, mintha a legtöbb alakítása ugyanolyan lenne. Most már egyre fiúsabb karaktereket játszik, én is, amikor őt szinkronizálom, felveszem ezt a cigizős, fiús, vagány csaj figurát. Ez alól a Café Society a kivétel, ott egy tök helyes csajt alakított, nem is igazán volt neki való, de látszott, hogy Woody Allen nagyon sokat kihozott belőle. Fotó: Polyak Attila - Origo Mi az oka, hogy világszerte ennyire megosztó az Alkonyat? Ez a sorozat egy könyvadaptáció. Én nem olvastam, de azt mondták, hogy a könyvek nagyon jók, a fiatalok nagyon szerették olvasni, épp ezért nagyon várták a filmeket, ez pedig hatalmas elvárásokat szült – egyébként nemcsak a készítőknek, hanem nekünk, a magyar változat munkatársainak is. Ezek után sok rajongónak nagyon tetszettek a filmek, sokaknak pedig nagyon nem. Meg hát alapvetően sok tininek bejön az ilyen vámpíros-farkasos fantasy, sokaknak meg egyáltalán nem. Mondjuk nekem a 30 feletti ismerőseim is teljesen bezsongtak, amikor megtudták, hogy én vagyok Bella... Ebből a szempontból nekem nagyon jól jött ez a szinkronszerep. Bárhol mondom, mindenki elájul! Fotó: Polyak Attila - Origo Leggyakrabban visszafogott, introvertált fiatal nőket szólaltat meg, legyen szó akár Chihiróról vagy Molly Hooperről a Sherlock című sorozatban. Ez a típus áll önhöz a legközelebb? Igen. Általában filmekben kapok ilyeneket, és ennek nagyon örülök, mert szeretek nyugodtabb, befelé forduló csajokat szinkronizálni, és egyszerűen, érzelemmel, belülről beszélni. Viszont a Disney Channelen futó sorozatokban, például a Violettában, meg nagyon nagy amplitúdóval beszélő lányokat csinálok, akiket elég nehéz követni, annyira csapongók. Szóval rajzfilmeknél, ifjúsági filmeknél általában ilyen színesebb nőket kapok, de azokat is szeretem. Nemcsak szinkronizál, játszott már filmben (Made in Hungária), sorozatban (Haction), a Budapesti Operettszínházban és a Thália Színházban is, mégis sokkal kevesebbet tölt a színpadon vagy kamera előtt, mint a szinkronstúdiókban. Mi ennek az oka? Mert a szinkron a munkám, az veszi el az összes időmet, és jobban megéri azzal foglalkoznom, mint egyfolytában próbálnom valamilyen darabban. Ennek ellenére szoktam castingokra járni, reklámokban is szerepeltem már, tavaly a Shrek-musicalben játszottam Alizt (az Aliz Csodaországban címszereplője, a Shrekben az egyik mesefigura – a szerk.), jelenleg pedig az Abigélben vagyok az egyik matulás lány – abban egyébként együtt játszom apuékkal. Szeretem ezeket is, és fantasztikus érzés ennyi ember előtt, ekkora produkciókban részt venni, de nekem a szinkronstúdió az a megszokott világ, ahol leginkább szeretek dolgozni. Fotó: Polyak Attila - Origo Szülei, Csuha Lajos és Sz. Nagy Ildikó, mekkora szerepet játszottak a színésznővé válásában? Mindig velük voltam, amikor a Rock Színházban játszottak, aztán amikor '96-ban átkerültek az Operettszínházba. Először csak kisebb szerepekbe ugrottam be, vagy raktak be. Akkor vált egyértelművé, hogy ez lesz az én pályám is, amikor a Valahol Európában című musicalbe beválogattak, és amikor 600 gyerek közül én játszhattam el a Tháliában az Annie címszerepét – annak az 1997-es Disney Annie-nek a színdarab változatában, ami a kedvenc filmem volt, ötévesen folyamatosan azt néztem. De ezekhez a szüleimnek semmi köze nem volt, sőt a szinkront is inkább háttérbe szorították, amíg a dráma tagozatos gimibe jártam, hogy inkább tanuljak. Azután kezdtem el komolyabban szinkronizálni, a színészmesterséget pedig a Bárka Színház stúdiójában tanultam három évig, ahová Alföldi Robi vett fel. De a lényeg, hogy a színpadi szerepek ellenére ma már teljesen más utat járok be, mint a szüleim. Fotó: Polyak Attila - Origo Kritikusak a lányukkal? Igen, kiskorom óta, főleg apu. De nem úgy, hogy csesztetett, csak viccesen be-beszólt, hogy ezt már nem így kellene csinálnom. Szerette volna, hogy énekeljek, táncoljak, legyek olyan, mint ez vagy az a színész, ami miatt lehet, hogy volt vagy van bennem egy kis bizonyítási vágy. De amikor látta, hogy egyre jobb vagyok a szinkronban, akkor megnyugodott, hogy rendben, akkor ez az én utam. Úgy érzem, mindketten büszkék rám! Fotó: Polyak Attila - Origo Ennyi munka mellett mennyi ideje van magára? Hétvégén mindig ráérek. Ilyenkor szeretek mozogni, elmegyek futni, most ez a divat, hogy mindenki fut... Meg szeretnék edzeni, alakot formálni, mert úgy érzem, sokkal többet ki lehet hozni a testből. De most leginkább a saját lakásom tervezgetése, az azzal kapcsolatos ügyek intézése köt le, mert hamarosan beköltözünk a párommal. Fotó: Polyak Attila - Origo Van valami vágya vagy célja, amit még el szeretne érni? Szakmailag én teljesen így képzelem el magam a jövőben is. Ezt szeretném csinálni, ilyen életvitellel, ilyen intenzitással. Filmben, mondjuk, még szívesen szerepelnék, de lehet, hogy később fogok megérni rá. Magánéletben pedig természetesen szeretnék már családot gyerekkel, kutyával, meg majd egy nagyobb házat. Ha ezek is teljesülnek, nagyon boldog leszek. Szerencsére a szinkront közben is és utána is lehet csinálni! KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
