Hajlamosak vagyunk elkényelmesedni, mindent az okoseszközök hálózatára bízni, de ez valóban helyes irányvonal? Vajon mikor dől ránk a teljes virtuális rendszer? Húsz éve itthon még az internet is nagy újdonságnak számított, ahogy a tégla nagyságú mobiltelefon is. Utóbbi pedig tényleg egyszerűen azzal a célzattal került forgalomba, hogy mobilizáljuk a telefonbeszélgetéseket, ne kelljen egész délután a vezetékes készülék mellett ücsörögni, amennyiben fontos megtárgyalnivalónk akadt. Aztán ahogy okosodni kezdtek eszközeink, úgy tűntek el lassan a határok is, a készülékgyártók mindent a kényelemért és rutinfeladataink kiváltásáért áldoztak fel, ezzel jelenné téve az esztendőkkel ezelőtt még bizarr jövőképnek mondható utópiákat és disztópiákat. Arról nem is beszélve, hogy a Watch Dogsban jelzett okosrendszer, ami mindent felügyel, minden adattal rendelkezik, legyen szó a céges vagy személyes információkról, nos, ez már nem egy álom vagy rémálom, hanem igazából a valóság. A ctOS egyelőre még kicsiben, de már az életünk része a google, az okosotthonok, a mindent behálózó elektronikai kütyük együttes rendszere révén, ami egyfelől persze pozitívum is lehetne. De úgy tűnik, hogy mint minden, amit emberi kéz alkotott, ez is kijátszható. És mint olyan, bizony nagy veszélyeket rejt magában. Forradalom vagy a közelgő vég? A közterületeket kamerák figyelik, a telefonunk lekövethető, a számítógépeken és egyéb eszközeinken lévő adatok feltörése életeket tehet tönkre. Hogy szinte az összes készülék és program összeköttetésben áll egymással, egyszerre áldás és átok. Áldás, mert megkönnyíti a hétköznapjainkat, minden pillanatok alatt elérhető, minden fontos teendő jóformán másodpercek alatt letudható, ám átok, mert rengeteg veszélyforrást rejt magában a digitális revolúció. Ha azzal nem is foglalkozunk, hogy a rendelkezésünkre álló készülékek és eszközök lassan okosabbak nálunk, társaságukban felnőhet egy teljesen elbutult nemzedék (írásnál a hibák automatikusan javításra kerülnek, a tudásra nincs szükség, elvégre „a google a te barátod"), akkor is ott a kibertámadások egyre hangsúlyosabb kockázata. Mindenki potenciális áldozat A Kaspersky Lab frissen közölt kutatásai és felmérései szerint immáron több mint hatmilliárd okoseszköz van az emberiség birtokában, ez a szám pedig óriási, ha figyelembe vesszük, hogy a tévék, fényképezőgépek mellett a komoly adatokkal bíró telefonok, számítógépek, okosotthonok és megfigyelőeszközök is egy vagy több, de hasonló elven működő hálózat részei. A rendszereket megcélzó kártékony programok az elmúlt pár évben megsokszorozódtak, több ezres számot értek el, ami egyre veszélyesebbé teszi a jelenlegi technológiák használatát. Pláne, hogy a legtöbb gyártó nem rendelkezik megfelelő számú, időben kiadott biztonsági frissítésekkel. Emiatt több millió készülék kínálja tálcán az adatainkat, ez a szám pedig egyre csak nő, ahogy életünk egyre inkább összefonódik az okoskészülékek és a digitális információáramlás hálózatával. A kérdés már csak az, hogy mikor fordul visszájára a rendszer, mikor lesz a kényelem és egyszerűbb élet megformálója ellenség, mivel az ember alkotta programok rövid úton kicselezhetők, hatástalaníthatók, így rossz kezekbe adva minden személyes információnkat, belépési kódjainkat: az életünket. „Az okos eszközök biztonságának kérdése fontos, és szeretnénk, ha mindenki tisztában lenne ezzel. Tavaly kiderült, hogy nemcsak a csatlakoztatott eszközöket lehet megtámadni, hanem ez a terület is nagyon sok veszélyforrással bír. Az IoT elleni malware-minták számának óriási növekedését láttuk, de a potenciál még ennél is nagyobb lehet. Nyilvánvaló, hogy a DDoS-támadások piacán a nagy verseny a támadókat arra ösztönzi, hogy új erőforrásokat keressenek, amelyek segítenek nekik az egyre erőteljesebb támadásokban. A Mirai botnet megmutatta, hogy az okos eszközök megadhatják mindazt, amire a számítógépes bűnözőknek szükségük van, és a megcélzott eszközök számával rengeteg embert érhetnek el. Különböző elemzők azt jósolják, hogy 2020-ig az okos készülékek száma 20-50 milliárdra nőhet." – mondta Vladimir Kuskov, a Kaspersky Lab a biztonsági szakértője. Mit tehetünk? A készülékek védelméért a Kaspersky Lab biztonsági szakemberei a következőket javasolják: Ha nem szükséges, akkor ne használd eszközödet külső hálózaton. Tiltsd le az összes olyan hálózati szolgáltatást, amelyre nincs szükséged az eszköz használata során. Ha olyan sztenderd vagy univerzális a készülék jelszava, amelyet nem lehet megváltoztatni, vagy az előre beállított fiókot nem lehet kikapcsolni, akkor tiltsd le azokat a hálózati szolgáltatásokat, amelyeken használják őket, vagy blokkold a külső hálózatokhoz való hozzáférést. A készülék használata előtt módosítd az alapértelmezett jelszót, és állíts be újat. Rendszeresen frissítsd a készülék firmware-jét a legfrissebb verzióra, ha lehetséges. Bővebb információt az IoT elleni támadásokról a Securelist oldalán találhattok. A Kaspersky Lab-ről A Kaspersky Lab globális kiberbiztonsági vállalat célkitűzése 1997-es alapítása óta, hogy iparági kutatásai és szakértelme segítségével olyan biztonsági megoldásokat és szolgáltatásokat fejlesszen, melyek hatékony védelmet nyújtanak vállalatok, kritikus infrastruktúrák, kormányzati szervek és fogyasztók számára a világ minden táján. A cég átfogó portfóliója vezető végpontvédelmi és számos speciális biztonsági megoldással veszi fel a harcot a kifinomult digitális fenyegetések ellen. A Kaspersky Lab jelenleg több, mint 400 millió felhasználónak és 270000 vállalati ügyfélnek biztosít védelmet. Let's block ads! (Why?) Forrás...
