Az OPEC-országok és a kartellen kívüli nemzetek tavaly arról döntöttek, hogy idén fél évre visszavágják olajkitermelésüket. Ezzel elérték, hogy az olaj árfolyama ismét emelkedésnek indult, bár még nem érte el a kívánt szintet. Ma a nagyhatalmak ismét összeültek Bécsben, ahol meghosszabbították a termelés csökkentésére vonatkozó határidőt. Ez közvetve a világ minden lakójára hatással lehet. Ma a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszterei találkoztak Bécsben. A tárgyalások célja az volt, hogy stabilizálják a kőolaj világpiaci árát. Tavaly decemberben az OPEC 13 tagállama és további 11 nagy, OPEC-en kívüli olajkitermelő nemzet abban egyezett meg, hogy – a 2016. októberi szinthez képest – 2017. január 1-től együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a termelést fél éven keresztül. A döntés mögött egyszerű logika van. Mivel az olaj hordónkénti ára az elmúlt években a 115 dolláros szintről visszazuhant 30 dollár környékére, ezért az árat meg kell támasztani, illetve emelni kell. Ennek legfőbb oka, hogy ezeknek az országok többségének 60 dolláros árfolyamra lenne szüksége a stabilitáshoz. Az olajhatalmak legútóbb tavaly találkoztak Bécsben Forrás: NurPhoto/Liu Xiang/Avalon/Nurphoto/Liu Xiang Az áremelkedést azzal idézték elő, hogy csökkentették a kitermelést és a kínálatot, így a keresletet már valamivel magasabb áron tudták kielégíteni. A döntés miatt a két legfontosabb nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára közel 20 százalékkal nőtt a tavaly novemberi szinthez képest. Miért zuhant be az olaj ára? Egy hordó olaj 2014 nyarán még 115 dollárba került. Azonban – a nem OPEC-tagállam – Egyesült Államokban robbanásszerűen megkezdődött a paraolaj-kitermelés. Ennek köszönhetően a világpiaci olaj mennyisége megugrott, így az árak csökkentek. Az árfolyam mérséklődését tovább fokozta, hogy a többi ország is fokozta a kitermelést, mert nem szerették volna, ha világpiaci részesedésük csökken az USA-val szemben. Ez még magasabb kínálatot jelentet, aminek köszönhetően annyi olaj volt, hogy az ár bezuhant. 2016. januárjában az árfolyam 12 éves mélypontra süllyedt, egy hordó olaj 26,19 (WTI), illetve 27,10 dollárba (Brent) került. Azonban az elmúlt fél évben az árfolyam stabilizálása ugyan megtörtént, de az árfolyam jellemzően 50 és 57 dollár között volt. Mivel a tavalyi ülés óta a hordónkénti árfolyam egyszer sem tudott 60 dollár fölé menni, ezért most újabb intézkedésekre volt szükség. A tavalyi vágásnak több pozitív és negatív hozadéka is volt. Az alacsony olajárat megérezte több ország gazdasága is, többek között Oroszország és Szaúd-Arábia is szankciókat kellett bevezessen emiatt. Az emelkedő olajár (és a katonai kiadások növelése) megállította az orosz recessziót, így Oroszország lassan rendezni tudta gazdaságát. Illusztráció Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Sergey Anisimov Szaúd-Arábiában a miniszterek fizetését megvágták 20 százalékkal, míg az ország köztisztviselői lemondhattak bónuszuktól. A stabil olajárnak köszönhetően az ország ezeket a megszorításokat idén tavasszal részben visszavonta. Emellett az ország nyitott arra is, hogy a világ egyik legnagyobb vállalatát tőzsdére vigyék, a Saudi Aramco részvénykibocsátása lehet a világ legnagyobb értékű IPO-ja. Mit érez ebből az átlagember? Az üzemanyagok ára és a kőolaj világpiaci ára között szoros összefüggés van. A benzin ára 2012. április elsején érte a csúcsát, akkor egy liter 451 forintba került, ugyanebben a hónapban a dízel 449 forinttal döntött rekordot. Ekkor a hordónkénti árfolyam 100 és 110 dollár között mozgott. Amióta a világpiaci árfolyam csökkent, 2016. februárjában 300-310 forint is volt az üzemanyagok literenkénti ára. Május 26-tól a 95-ös átlagára 352, míg a gázolajé 349 forintra nő. A döntés következtében a magyar üzemanyagárak is emelkedhetnek. Ha az üzemanyagárak jelentősen megugranak, akkor a drágulás az árakba is beépül, ami az infláció növekedéséhez vezet. Milyen döntés született? Több forgatókönyv is készült a mai találkozó előtt. Végül a legvalószínűbb következett be, miszerint a kitermeléscsökkentési megállapodást meghosszabbították kilenc hónappal, vagyis kitolták egészen 2018. márciusáig. A legvalószínűbb forgatókönyvnek köszönhetőenvárhatóan az árfolyam eléri a kívánt 60 dolláros szintet. Emellett fontos cél, hogy a jövőben elkerüljék az olajár drasztikus visszaesését. A tervek között szerepel az is, hogy a globális olajkészletet visszaszorítsák az elmúlt öt év átlagára, ez 300 millió hordós készletcsökkentést jelent. Nagyon bezavar a palaolaj Az évezred elején sokan a fosszilis nyersanyag-készletek radikális csökkenésére számítottak. Ebbe beletartozik a kőolaj is, így a rossz hírek is segítették felverni a nyersanyag árát. Azonban 2010-ben fordult a kocka, az amerikai olajkitermelők olyan technológiát alkalmaztak, amivel gazdaságosan tudtak hozzájutni a palaolajhoz. Emiatt a kitermelhető amerikai olajkészlet gyakorlatilag az egyik pillanatról a másikra megháromszorozódott. Az Egyesült Államokban az EIA adatai alapján 782 milliárd hordónyi olaj termelhető ki, ami a globális készlet 4,6 százaléka. Ezzel szemben a globális palaolaj-készlet negyede az USA-ban található, a készleteket 419 milliárd hordóra becslik. Hidraulikus töréssel termelnek ki olajat és gázt a kaliforniai Lost Hillsben a Monterey Palamezőn Forrás: AFP/David Mcnew A palaolajnak köszönhetően az USA kitermelése folyamatosan növekszik, már a globális kitermelés 13 százalékát adják az amerikaiak. Ezzel 2016-ban az USA lett a világ legnagyobb olajkitermelője megelőzve Szaúd-Arábiát. Ezért az OPEC-országok súlya folyamatosan csökken a világpiacon, így nekik elemi érdekük, hogy gyors és tartós megoldást találjanak ezekre a kihívásokra. Let's block ads! (Why?) Forrás...
