Egy nagyobb építkezés előtt általában igyekszünk minden erre vonatkozó szabálynak pontosan megfelelni, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket a munkálatok közben. A ház körüli kerítés megépítése szintén egy olyan kérdés, amelyről érdemes időben tájékozódni, ugyanis nem csak a szabályokat sérthetjük meg, de a jószomszédi viszony rovására is mehet a dolog – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Első jó tanács, hogy tájékozódjunk még a kerítés megépítése előtt. Kerítés építése ugyan nem engedélyköteles, ennek ellenére be kell tartanunk a létesítésére vonatkozó előírásokat. Ezen szabályokat általános jelleggel törvény szabályozza, de tekintettel arra, hogy a helyi sajátosságok elsődlegességet élveznek, a helyi építési szabályzat eltérhet a törvény rendelkezéseitől. Emiatt minden esetben, helyben, az önkormányzat építési osztályán szükséges tájékozódni, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kerítés megépítésére – figyelmeztettek a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Igazán körültekintőek akkor vagyunk, ha a szomszédjainkkal is egyeztetünk. Tisztázhatjuk, hogy melyik oldalon kinek a feladata a kerítés megépítése. Ezáltal megismerhetjük szomszédjaink véleményét, elképzeléseit, és amennyiben arra mód van, ezek figyelembevételével építhetjük meg a bennünket elválasztó kerítést, ami egyben össze is köti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. A megfelelő helyre építsük a kerítést! Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy kinek hol feladata/lehetősége megépíteni a kerítést. Fő szabály szerint kerítés építése nem kötelező, de a helyi építési szabályzat előírhatja, vagyis kötelezővé teheti. Előírás esetén, vagy ha nem kötelező ugyan, de a megépítése mellett döntünk, akkor a kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Amennyiben a kerítés megépítése elő van írva, úgy a telek elejére, illetve szemből (az útról) nézve jobb oldalon, a hátsó telekhatárnak pedig ettől az oldaltól mért fele hosszán kell megépíteni és fenntartani is. Amennyiben oldalhatáros beépítésű területen lakunk, a kerítés azon az oldalon kell megépíteni, amelyikre a házat is. Itt is él azonban az a szabály, hogy a helyben kialakult beépítés szerint a helyi építési szabályzat ettől eltérhet. A D.A.S. JogSzerviz szakértői hangsúlyozták: az elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja, illetve különleges szabályok vonatkoznak a két út között elhelyezkedő telekre, illetve a nyúlványos és saroktelkekre is. Miből és milyet? A kerítés kapuja a közterületre, vagyis kifelé nem nyílhat, hiszen az balesetveszélyes lenne. A kerítés tömörségére, magasságára és egyéb tulajdonságaira vonatkozó előírásokat ugyancsak helyben és előzetesen szükséges ellenőrizni. Ennek hiányában tömör kerítés csak 2,5 méter magasságban létesíthető. A kerítés feladata lehatárolni, védeni az ingatlant, de ez a cél nem valósítható meg az arra közlekedőkre veszélyt jelentő megoldásokkal. Így a házunk előtt a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni. Legyünk figyelemmel arra, hogy üdülőterületen csak nem tömör kerítés, vagy élő sövény létesíthető, amely alól csak a helyi építési szabályzat adhat felmentést. Ügyeljünk a karbantartásra A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A fenntartás magában foglalja a kerítés karbantartását is, tehát feladatunk, hogy az ne váljon balesetveszélyessé, és a rendeltetésére alkalmas maradjon, így például a kutya ne tudjon átszökni rajta. Forrás: MTI/Balázs Attila A fenntartással járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik. Előfordulhat, hogy a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget. Gondoljunk a háztetőre rálógó faágakra, elkorhadt növényzetre, de ide sorolhatjuk a mérgező növényeket is. Amennyiben az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy az ilyen növényzetet közös költségen távolítsák el. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el Itt is felmerül tehát, hogy időben jelezzük kéréseinket szomszédunk felé, elzárkózó magatartás esetén pedig ezt nyomatékosítsuk írásban, és csak a végső eszköz legyen a jogi út. A jószomszédi viszony elmérgesedése mindkét fél számára hosszú távú kellemetlenségekkel járhat, így célszerű ezeket megelőzni, csírájában elfojtani. Házon belül Nem csak a szomszédos ingatlanokkal összefüggésben merülhet fel a kerítés kérdése, hanem telken belül, az egyes külön használatú telekrészek is elkeríthetőek. Ez csak nem tömör kerítéssel vagy élő sövénnyel történhet. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tulajdonostársak (használók) használat szerinti megosztása szerint történjen az elkerítés, hiszen birtokvédelmet valósít meg az, aki az őt megilletőnél nagyobb területet kerít el – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Let's block ads! (Why?) Forrás...
