Az aláírások valódiságának és szabályos megtörténtének vizsgálata legtöbbször jogviták esetén válik szükségessé. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint nyugodtan mondjuk nemet olyan esetekben, amikor úgy kérnek fel okirat tanúzására, hogy a fenti körülmények nem biztosítottak. Ellenkező esetben legyünk vele tisztában, hogy saját bőrünket is a vásárra visszük. Legtöbben fel tudunk idézni olyan esetet, amikor ismerősünk kérésére „letanúztunk" egy okiratot – fejtette ki dr. Gombolai Éva. Nézzünk a kérés mögé, vizsgáljuk meg, mit is jelent pontosan egy okirat esetén az, hogy azon tanúként tüntetjük fel magunkat. Egy okirat arra szolgál, hogy az abban foglalt tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítsa. Tartalma szerint tehát nagyon sokféle lehet, így rögzíthetjük okiratban az eladott lakás mérőóráinak állását, készíthetünk jegyzőkönyvet egy tárgy átadásáról, átvállalhatjuk más személy tartozását, köthetünk szerződést annak minden részletét meghatározva. Bizonyos esetekben jogszabály írja elő, más esetekben a célszerűség diktálja, hogy ne csak egyszerű okiratba, hanem úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaljuk, foglaltassuk annak tartalmát. Hogyan kell tanúzni? Teljes bizonyító erővel többek között akkor rendelkezik a magánokirat, ha két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. A tanú tehát azt követően, hogy előtte megtörténtek az aláírások, vagy az aláíró személy a már az okiraton szereplő aláírását magáénak ismeri el, odaírja a nevét és a lakcímét a dokumentumra. Nem szükséges tehát egyéb személyi azonosítókat feltüntetni. A teljes bizonyító erőhöz két tanú kell – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Mit jelent tehát, ha tanúként szerepelünk egy okiraton? Azt tanúsítjuk, igazoljuk vele, hogy az a személy, aki az okiratot aláírta, az aláírást jelenlétünkben, saját kezűleg végezte el, vagy az aláírását előttünk saját magáénak ismerte el. Mi lesz ennek a jogi következménye? Az adott okirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. Nekünk nem szükséges ismernünk az okirat tartalmát, hiszen nem a benne foglaltakat tanúsítjuk. Ugyanakkor nem járunk el helyesen abban az esetben, ha pl. aláírjuk tanúként az iratot, majd a nyilatkozatot tevő személlyel nem is találkozunk. Milyen következményekkel jár, ha nem szabályosan tanúzunk le egy okiratot? Nem járunk el helyesen abban az esetben, ha a nyilatkozó személy utólag fogja aláírni az iratot, vagy egy korábban aláírt szerződést a felek jelenléte nélkül utólag írunk alá tanúként. Forrás: Marton Szilvia Egyfelől az irat nem fog megfelelni a teljes bizonyító erejű magánokirat kritériumainak, így nem lesz alkalmas arra a célra, amire készült. Természetesen egy egyszerű okirat is rendelkezik bizonyító erővel, de van, hogy ez egy jogi eljárásban történő felhasználáshoz kevés. Rosszabb esetben büntetőjogi felelősségre is vonhatnak bennünket például magánokirat-hamisítás miatt. Dr. Gombolai Éva szerint tartsuk szem előtt, hogy sohasem lehetünk biztosak benne, hogy mire fogják felhasználni az adott iratot. Nem tudhatjuk, hogy ténylegesen az írja-e alá, aki azon fel van tüntetve, vagy nem erőszakkal, fenyegetéssel, más csalárd módon kerül rá valakinek az aláírása. Nem ritkán a bíróság, más hatóság maga tesz hivatalból feljelentést, amennyiben a magánokirat-hamisítás gyanúja felmerül. Az aláírások valódiságának és szabályos megtörténtének vizsgálata legtöbbször jogviták esetén válik szükségessé. Fentiek ismeretében nyugodtan mondjuk nemet olyan esetekben, amikor úgy kérnek fel okirat tanúzására, hogy a fenti körülmények nem biztosítottak. Ellenkező esetben legyünk vele tisztában, hogy saját bőrünket is a vásárra visszük – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Let's block ads! (Why?) Forrás...
