Olykor erőt vesz rajtunk egy furcsa érzés, amely csak pillanatokig tart. Ez az érzés elhiteti velünk, hogy amit mondunk, teszünk már régebb elhangzott, megtörtént, és szinte újra éljük az életünket. Ez a titokzatos érzés, a déjá vu. A déjá vu – magyarul „már láttam” -, vagy más néven paramnézia jellegzetes érzés, váratlanul kezdődik, egyik pillanatról a másikra, minden átmenet nélkül előjön, s rögtön, teljes intenzitással jelentkezik. Úgy érezzük, a helyzetet már egyszer átéltük, és a meghittség érzése ilyenkor annyira erős, hogy még azt is tudni véljük, mi fog történni a következő pillanatban. A déjá vu sorsfordító pillanat - A déja vu érzés túlságosan finom, nem annyira konkrét, és csak néhány pillanatig tart, utána minden visszatér a régi kerékvágásba – mondja Tarr Bence László, a Szintézis Szabadegyetem alelnöke. - A déjá vu élmény valójában egy módosult tudatállapot, ilyenkor az elme mintha kilépne a térből és az időből, az ember, pedig zavarodottá válik, mert a jövő, ami történni fog vele, emlékként jelenik meg előtte. Úgy érzi, ezt már egyszer átélte, és tudni véli a folytatást is. Az ezotériában a déjá vu érzést sokféleképpen magyarázzák, és egyesek szerint a déjá vu-nek kiemelt jelentősége van minden ember éltében, ugyanis amikor az érzet megrohan bennünket, fontos dolog történik velünk, akár sorsfordító pillanatokat élhetünk át. - Hogyan lehet sorsfordító, amikor a déjá vu általában a leghétköznapibb pillanatokban jelentkezik? - A déjá vu jellegzetes eleme, hogy nem pontos érzet, de felerősíthető olyan szintre, hogy konkrétan tudjuk, mi történhet velünk. Például egy útkereszteződéshez érkeztem, és déjá vu-érzésem van. Nem enged-em, hogy ez az érzés megszűnjön, elkezdek gondolkodni rajta, és beugrik egy kép, mintha ebben a kereszteződésben már jártam volna – noha akkor voltam ott először -, és ha átmegyek a zöldön, jön egy autó, ami elüt. Miután a lámpa zöldre váltott, nem léptem le a járdáról, vártam, és valóban jött egy autó, ami nem ütött el. - Vagyis ha meg tudjuk ragadni a déjá vu pillanatát, és képesek vagyunk tudatosítani, szinte képszerűen látni magunkban az érzést, akkor befolyásolhatjuk a sorsunkat? - Igen. Hiszen amit átéltem déjá vu-ben a lehetséges jövőmnek a képe volt, amit sikerült befolyásolnom azzal, hogy meg tudtam kapaszkodni ebben a megváltozott tudatállapotban. Képes voltam elgondolkodni rajta, és elkerültem a balesetet, vagyis a sorsom ezzel egy új fordulatot vett. Sok déjá vu, sok élet - A déjá vu ezek szerint sorsszerű figyelmeztetés? - Vannak, akik az ezotériában a déjá vu-t azzal is magarázzák, hogy az ember az életét nem egyetlen egyszer éli, hanem mindaddig újra és újra kell születnie, míg a benne rejlő tanulságot meg nem érti. Nagyon sokan élik úgy végig az életüket, hogy nem tudják, mi a sorsfeladatuk, a velük történő eseményekből nem vonják le a tanulságot, és nem értik, hogy miért az a sorsuk, ami. Például minél több déjá vu érzése van valakinek, annál inkább nem tudja, hogy mi a feladata, hiszen ezek az élmények arra utalnak, hogy valaki már sokadszorra éli ugyanazt az életet, de még mindig valamit nem tesz megfelelően. A déjá vu éppen abban a pillanatban tör rá, amikor hibázni készül – például a saját karmikus útjáról letérni -, és a sors ezzel az érzettel üzenetet küld: most figyelj, mert hibázhatsz! A déjá vu ilyenfajta magyarázata nagyon hasonló ahhoz, amit Platón írt, miszerint a déja vudaimon, azaz a lelkiismeret hangja, ami akkor szólít meg bennünket, amikor valami rosszat készülünk elkövetni. Az unalmas pillanatok - Ha otthon kevergetem a tűzhelyen a borsófőzeléket és déjá vu-m van, honnan tudhatom, hogy milyen sorsforduló előtt állok, vagy milyen hibát fogok elkövetni? - A harmadik értelmezési lehetősége szerint az unalmas – vagy rutinszerű - pillanatokban nem vagyunk koncentrált állapotban, tudatunk nincs beszorítva a jelenbe, a mostba, ilyenkor képesek vagyunk korlátlanul átfogni a múltat és a jövőt. Úgy éljük meg a tudatunk működését, hogy visszatér egyetlen pillanatra a lehetséges jövőnk. Ha sikerülne ezt a pillanatot megragadni, és elgondolkodni azon, amit láttunk, éreztünk – ami nem könnyű, hiszen ez egy érzet, ami gyorsan jön és megy -, akkor ez például segítségünkre lehet a saját életünk, sorsunk mélyebb megértésében. - A déjá vu érzés létrejöhet például film, vagy könyvélmény hatására? - Nem. Az egészen másfajta ismerősség érzet. A déjá vu kimondottan a saját visszaemlékezésünkkel áll kapcsolatban, amikor rájövünk, hogy a helyzetet, amelyet most átélünk, már korábban láttuk valahol. Ez a látás, nem a szemmel való látáshoz köthető, hanem párbeszédre való visszaemlékezés, vagy olyan zenére való ráismerés, amelyet korábban sohasem hallottunk. Azok a szavak is így viselkednek, amelyek már a nyelvünkön vannak, de csak nem akarnak beugrani. Képtelenek vagyunk kimondani, viszont ha meghalljuk, rögtön felismerjük. - Mi különbség van a reinkarnációs emlék és a déjá vu között? - A reinkarnációs emlékezés a déjá vu-nél sokkal konkrétabb és tudatosabb. Tárgyakat, helyeket ismerünk fel, de a reinkarnációs élmény leginkább az emberi kapcsolatainkban jelenik meg. Például akár több ezres tömegben idegen emberek találnak egymásra, szinte ki tudják választani, hogy ki az, akihez valamiféle kötődésük van. A reinkarnációs élmény nagyon erős belső élmény, ami leggyakrabban úgy jelentkezik, hogy felismerünk valakit, aki valahonnan ismerős. Hiába nyomozunk, a jelenlegi életünkben nem találunk vele semmiféle közös kapcsolódási pontot, és mégis lelkileg közelebb áll hozzánk, mint például a szüleink, vagy a testvéreink. Ezzel szemben a déjá vu arról szól, hogy az emberi tudat, mélyebb rétegeiben képes a jövőérzékelésre. Ebből következik, hogy a jövő folyamatosan alakuló lehetőség, és a tudatunk képes ezt befolyásolni. A déjá vuról azt is állítják, hogy rés az időn, ezen a résen át bepillantást nyerhetünk a létezés örök körfogásába. Ilyenkor egy pillanatra minden kitisztul előttünk, úgy érezzük a jövőnket egy pillanatra a kezünkben tarthatjuk, és ezáltal mondhatjuk, hogy a déjá vu valójában kegyelmi állapot. » Ezotéria - Elfelejtett emlékeink » Ezotéria - Sosemvolt emlékeink » Ezotéria - Egy másik élet emlékei
