Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a tizenegyedik részt olvashatják, a korábbi részek ezen az oldalon érhetőek el. A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával – az adósságrendezés kezdeményezésekor benyújtott adatok és dokumentumok, továbbá az adategyeztetéskor és azt követően megadott adatok alapján – a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül összeállítja az eljárásban részt vevő hitelezők és egyéb kötelezettek listáját. A hitelezői igények – a teljesség igénye nélkül – a következő, törvény által meghatározott kategóriákba sorolhatók: elismert vagy nem vitatott, illetve vitatott, továbbá biztosított vagy nem biztosított követelés. A törvény rendelkezik a hitelezői osztályokról, besorolási kategóriákról, valamint a szavazatok számáról is. A Dentons szakértője szerint a törvény szövegéből kitűnik, hogy a banki követelések nagyon pozitív diszkriminációban részesülnek, kétszer annyi szavazatot ér a banki, biztosított követelés, mint a következő privilegizált követelés. Az egyezség előkészítése és megkötése tárgyaláson kívül Az egyezség előkészítésében központi szerepe van az adóssal együttműködő vagyonfelügyelőnek. A követelések besorolását követően a vagyonfelügyelő az adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel. A felhíváshoz csatolni kell az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot és az adósságrendezésre vonatkozó tervet, amelyet a családi vagyonfelügyelő az adóssal, adóstárssal együttműködve készít el, és azt egyezségi javaslatként küldi meg a hitelezőknek és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezetteknek. Ezt a javaslatot, továbbá a hitelezői igény besorolására vonatkozó tájékoztatást a vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek. A besorolásra nézve a hitelező 15 napon belül észrevételt tehet, melyet a vagyonfelügyelő 15 napon belül bírál el, erről értesíti a hitelezőt, aki további 15 napon belül kifogással élhet. Ezt a bíróság további 15 napon belül bírálja el, s ha helyt ad a kifogásnak, akkor a vagyonfelügyelő átdolgozza a besorolást, ami ellen nincs helye további kifogásnak. Ezt követően a hitelező írásban köteles nyilatkozni a vagyonfelügyelőnek arról, hogy az egyezségi javaslatot elfogadja, és egyetért azzal, hogy az egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás. A hitelező 30 napon belül arról is nyilatkozhat, hogy az egyezségi javaslat átdolgozását kéri az általa megadott szempontok alapján, és például kéri egyezségi tárgyalás megtartását, vagy egyetért azzal, hogy az átdolgozott egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás. A beérkezett válaszok, javaslatok alapján dönt a családi vagyonfelügyelő a javaslat átdolgozásáról, amelyre 30 napja van. Tárgyalást akkor kell tartani, ha a hitelezők számszerű többsége ezt kéri – emelte ki dr. Juhász László. A fenti határidőkből látszik, hogy az egyezség előkészítésére több hónap áll a vagyonfelügyelő rendelkezésére, így várható, hogy az írásbeli előkészítés miatt vontatottan fog haladni az egyezségi tervezet megfogalmazása. Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását nem kéri, a vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot a beérkezett észrevételek figyelembevételével átdolgozza. Ki a főhitelező? A szavazásnál főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán. A bíróságon kívüli egyezségkötési eljárástól eltérően az eljárás ezen szakaszában tehát nem csak egy főhitelező lehet. Lényeges eltérés a csődeljárás szabályaitól az is, hogy a főhitelező szavazata nélkül nincs egyezség. Létrejön az egyezség, amennyiben a javaslatot a hitelezői osztályok mindegyikének többsége, továbbá a főhitelező(k) és az adós, adóstárs is megszavazza. Azzal, hogy a jogalkotó a főhitelezőt kiemelte, gyakorlatilag az ő hozzájárulása dönti el a szavazás kimenetét. Hiába szavazza meg mindenki az egyezséget, az nem jön létre, amennyiben a főhitelező nem járul hozzá. Ugyan a besorolásnál vizsgálják azt, hogy a követelés vitatott vagy sem, az eljárás ezen szakaszában nem rendelkezik arról a törvény, hogy a vitatott igénnyel rendelkező nem szavaz. A szavazás megtörténtét és szabályszerűségét a vagyonfelügyelő további nyolc napon belül megvizsgálja, és ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, az egyezségi tárgyaláson kívül megszavazott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és a bíróság elé terjeszti jóváhagyásra. A felterjesztéshez csatolnia kell a hitelezői nyilatkozatokat és az írásbeli szavazással összefüggő dokumentumok másolatát is. Az egyezség elfogadása tárgyalás tartásával A vagyonfelügyelő tárgyalást tűz ki, ha azt a hitelezők többsége kéri, vagy az írásbeli eljárásban az egyezség nem jött létre vagy nem felel meg a jogszabályoknak, előbbi esetben 30, a többi esetben 15 napon belüli időpontra. A szavazás az írásbelihez hasonlóan történik, ezt a vagyonfelügyelő vezényli le, és ő állapítja meg a szavazás eredményét. Az egyezségi tárgyaláson az egyéb kötelezettek is véleményt nyilváníthatnak, szavazati joggal azonban csak a nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők rendelkeznek – mutatott rá a Dentons szakértője. Ennek a rendelkezésnek a célja, hogy minél rugalmasabban, s lehetőleg tárgyalás nélkül történjen az egyezség megkötése. A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában a családi vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie az egyezségi javaslatban, ami a hitelezőt követelése nem vitatottként történő besorolása esetén illetné meg. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja a követelése fennállásáról benyújtsa a családi vagyonfelügyelőnek a követelése fennállását valószínűsítő okiratot, továbbá igényérvényesítését bírósági vagy közjegyzői úton is kezdeményezze az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és mindezeket legkésőbb az egyezségi tárgyaláson vagy az írásos szavazata leadásakor a vagyonfelügyelőnél igazolja. A „megszavazza" és a „nem szavazza le" kapcsolata A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, amikor az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező(k) és legalább a hitelezők egyszerű többsége nem szavazta le. Érdekes, hogy a törvény nem a "megszavazza", hanem a "nem szavazza le" fordulatot alkalmazza – emelte ki dr. Juhász László. Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Arról nem rendelkezik a törvény, hogy a meg nem jelent hitelező szavazata figyelembe vehető-e. Valószínűsíthető, hogy ezeket a szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni, de nem kell a "nem" szavazatok közé sorolni. Az adós távolléte az egyezség megszavazásának nem akadálya, amennyiben korábban a családi vagyonfelügyelő előtt írásban nyilatkozott arról, hogy az egyezségi javaslatot megszavazza. A vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet készít a tárgyalásról – akár sikeres, akár sikertelen, vagy ha letelt a 150 nap – és azt iratokkal együtt beterjeszti a bíróságra. Amennyiben sikertelen a tárgyalás, a bíróság elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, azaz ezúttal is automatikusan fordul át az eljárás az újabb szakaszba. Amennyiben létrejön az egyezség, azt a bíróság jóváhagyja. A bíróság eljárása A vagyonfelügyelő köteles vizsgálni az eljárás jogszerűségét, ha másokat megtévesztve vagy a jóhiszemű joggyakorlás követelményét megsértve járnak el, és köteles megtagadni az együttműködést. Ha így terjeszti be az iratokat, és a bíróság is ezt állapítja meg, akkor megszünteti az eljárást. Forrás: Egyed Melinda Amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében – az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést a végzés kézbesítését követő 15 napon belül. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba. A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére. Az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította, és ezt a családi vagyonfelügyelőnek bemutatták. Amennyiben a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az e törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság megtagadja az egyezség jóváhagyását, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását. Az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak és a hitelezőknek, valamint megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, illetve az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását a törvényben meghatározott módon azzal a kikötéssel, hogy az egyezségkötési tárgyalást 45 napon belül le kell zárni. A határidő eredménytelen eltelte esetén az 54. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azaz elindul a bírósági adósságtörlesztési eljárás. A Dentons szakértője kiemeli, hogy a törvény szabályoz egy külön eljárást Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség címmel. Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban – egyezségi javaslatként – zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő. Ennek az a lényege, hogy maximum két évig az adós csak az egyéb hitelezők részére fizet törlesztést, a zálogjogosultnak pedig csak kamatot. A tőketörlesztést két év után kezdi meg. Ez az út akkor járható, ha kevés egyéb hitelező van, akiknek a követelése két év alatt a törvény által meghatározott mértékben kifizethető, s további feltétel, hogy a zálogjogosult ehhez hozzájáruljon. Az egyezség tartalma Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről. Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést vagy kamatmentes fizetési átütemezést adhat. Az egyezség tartalmazza avégrehajtás időtartamát, részletes szabályait, valamint az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját. Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait – legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve – a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, és az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés során az adós vagyona forgalmi értéke megállapításának szabályait a 231/2015. (VIII.12.) Korm. rendelet állapítja meg. Az adósnak vállalnia kell azt is, ha többletbevételhez, jövedelemhez vagy vagyonhoz jut, azt bejelenti a vagyonfelügyelőnek és azt a hitelezők között szétosztja – mutatott rá dr. Juhász László. Az adósságrendezési egyezség végrehajtása Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, és a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az egyezség végrehajtása során a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az egyezség végrehajtása érdekében kell meghatározni. Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire. Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésben díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az az egyezség végrehajtását megnehezíti. Az egyezség végrehajtása során kizárólag az adósságrendezés kezdő időpontja után keletkezett, és a kamatokkal és egyéb járulékokkal együtt számított, 50.000 Ft-ot meghaladó követelést lehet bejelenteni, illetve kizárólag az ilyen követelés jogosultja jelentkezhet be az eljárásba új hitelezőként. A bejelentkezésre, annak elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39-40. és a 88. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 50.000 Ft-ot meg nem haladó összegű tartozásokra vonatkozóan az elévülés az egyezség végrehajtása alatt nyugszik. (A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat utolsó, 12. részét hamarosan közöljük – a szerk.) Let's block ads! (Why?) Forrás...
