Tudomány Drágakőfelhők egy óriásbolygón

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2016. december 13..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Drágakőként tündöklő felhőket sodornak egy távoli bolygó vad szelei. Egy új tanulmány a HAT-P-7b nevű planéta légkörének felső részét vizsgálta meg tüzetesebben – írja a Space.com.


    „A mostani az első részletes vizsgálat egy Naprendszeren kívüli bolygó időjárási viszonyairól" – mondta a kiadott közleményben David Armstrong (Warwicki Egyetem), a tanulmány vezető szerzője.

    A HAT-P-7b nagyjából 40 százalékkal nagyobb a Jupiternél és 1040 fényévre található a Földtől. 2,2 nap alatt kerüli meg központi csillagát. Ennek az extrém közelségnek a következtében, az óriásbolygó kötött tengelyforgású, vagyis egyik oldalát állandó csillagfény süti extrém forróságot okozva, másik oldalán viszont az örök sötétség és hideg az úr.

    „Az exobolygó nappali és éjszakai oldalának nemcsak a hőmérséklete, hanem számos más tulajdonsága is különbözik. Például úgy hisszük, a felhőképződés az éjszakai oldalon játszódik le, a képződmények pedig a forró, napsütötte oldalon azonnal elpárolognak" – írták a kutatók, akik az óriásbolygót a Kepler űrtávcsővel figyelték meg 2009 és 2013 között. Azt találták, hogy a planéta legfényesebb pontjának pozíciója idővel drasztikusan megváltozott.

    „Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon erős szelek tombolnak a planétán, ezek szállítják a felhőket az égitest éjszakai oldaláról a nappali felé. A szélsebesség drámaian változik, ami hatalmas, rövid életű felhők kialakulásához vezet." – mondta Armstrong.

    [​IMG]

    HAT-P-7b (illusztráció)

    Forrás: University of Warwick/Mark Garlick
    Különleges felhők


    Maguk a felhők is különlegesek (földi szemmel nézve), hiszen a modellek alapján – legalábbis részben – korundból épülnek fel. Ez a gyémánt után a legkeményebb ásvány, mely különösen rubin és zafir néven szerepel a drágakövek közt.

    Az új tanulmány azért fontos, mert megmutatja, hogy a távoli bolygók időjárása megfigyelhető és tanulmányozható. Várhatóan a James Webb űrtávcső felbocsájtásával még több adathoz fognak jutni a szakemberek.

    A kutatás a Nature Astronomy című szakfolyóiratban látott napvilágot.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...