Ebből nagy baj lesz: tilos lenne, mégis így dolgoznak az ápolók

Vagy kiégnek, vagy pedig elhagyják a pályát az ápolók. Az orvosoknál sem jobb a helyzet.

Mennyit dolgozhat egy ápoló, és mennyit kell valójában dolgoznia? Mi lesz, ha mindenki bedobja a törölközőt, mert emberhez méltatlan életre kényszerítik a körülmények? Pedig egyre több ember sorsa függ tőlük.

Nagyon komoly katasztrófa felé halad a magyar egészségügy, pedig már nagyon régóta ismertek ezek a problémák.

A fekete ruhának volt ereje
Mint ismert, Sándor Mária ellen etikai eljárás indult, amiért az egészségügyben tapasztalható - főleg az ápolókkal kapcsolatos - problémákról nyilvánosan, a sajtóban beszélt. Pár nap múlva a vizsgálatot rejtélyes módon visszavonták. Ami már egyértelmű, hogy Sándor nagyon fontos és minden Magyarországon lakó ember számára kulcsfontosságú problémára hívta fel a figyelmet akciójával.

Sándor Mária tiltakozásának hatására ismerte be még tavasszal Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter, hogy bizony maradtak el túlórapénzek az egészségügyben. A túl sok munka, a kiégés és az egyébként is borzasztó alacsony bérek melletti ki nem fizetett túlórapénzek elég veszélyes elegyet okoznak.

Törvény védi az ápolókat
Az egészségügyi tevékenységről szóló törvény szigorúan szabályozza, hogy egy egészségügyi dolgozó mennyit dolgozhat. Eszerint a heti negyven órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet rendelhető el.
Az ügyeletet hat hónapos keretben állapítják meg, tehát féléves átlagban kell kijönni az ügyeletben töltött órák számának. Ebből nemrég Szegeden gond is adódott, mivel a traumatológián a szokásos négy helyett csak három orvos vette fel az ügyeleti rendelést augusztus első szombatján, mivel sokuknál már most elfogyott az ügyeleti keret. Ez várhatóan őszig így is lesz, addig tehát a szükségesnél kevesebb orvos lát el ügyeletet a nagyvárosban.
Teljesen érthető, miért szabályozzák külön az orvosok és ápolók munkaidejét. Egyrészt az egészségügyi ellátás nem szünetelhet, azt folyamatosan biztosítani kell, másrészt viszont a dolgozók túlhajszoltságát is meg kell akadályozni.

Az államtitkár is tud a problémáról - legalább hét éve
Ma túlterheltség miatti kiégés fenyeget sok egészségügyi dolgozót, ez pedig veszélyezteti a dolgozók egészségügyi állapotát - ezt nem más mondta, mint Szócska Miklós, igaz, még egy 2008-as konferencián, amikor még nem volt egészségügyért felelős államtitkár. A helyzet azonban, úgy fest, azóta sem oldódott meg. A fekete ruhás demonstráció tehát sok újdonságról nem szólt, csak egy évtizedes problémát hozott újra felszínre. Eszerint pedig az is világos, hogy sokan nem a törvényben előírt mértékben lépik túl azt a negyven órát.

Márpedig nemcsak az egészségügyi dolgozók érdeke, hogy javuljon a helyzet. Mindenki abban érdekelt, hogy a munkakörülmények és az alacsony bér ne ijessze el a pályán lévőket. Ugyanis egyre több embernek van szüksége ellátásra, ahogy a társadalom öregszik.

Egy ápoló 27 beteget lát el
Egy ápolóra ma naponta több mint 27 beteg jut, míg Svédországban például csak hat. És minél kevesebben maradnak a pályán, annál leterheltebb lesz egy ápoló, és annál kevesebbet tud pihenni, ami természetes, hogy a minőség rovására megy. Így, aki kitart a pályán, az sem tud megfelelően dolgozni.
Így a fontos kérdés nem is az, hogy a „fekete ruhás nővér” milyen jó hírét sértette meg az ágazatnak, hanem, hogy az illetékes döntéshozók dolgoznak-e már a problémákon, vagy lassan nem lesz ágazat, aminek a jó hírét sérteni lehet.
http://www.femina.hu/hirhatter/tulterhelt_apolok