Hmm ez Érdekes Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért!

Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért
Nyulas Szabolcs|2013. 03. 06., 16:37|Utolsó módosítás:2013. 03. 06., 16:51|
Címkék:vízgazdálkodás, Vidékfejlesztési Minisztérium




Magyarország abba a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már 20 év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvízek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.

"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vízét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jen? "Vizeinkr?l" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vízstratégiájában éppen a víz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vízközm? rendszerének felújítására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakítása, a tározók kiépítése és a folyó- és állóvízek min?ségének radikális feljavítása is sokba kerülhet.

A stratégia rácáfol azokra a közkelet? hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó min?ség? a víz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambíciózus célt t?z ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvés? részén fekszik, a víz 95 százaléka külföldr?l származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelent?s része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felel?s vízgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszer? feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehet?ségek korlátozottak, a m?vek jelent?s része 100-150 éves".


Ki fizeti ki a víz árát?

A tervben ugyan konkrétan nem írták le, de kit?nik bel?le, hogy a kormány is arra számít: a közm?vek felújításával, a vizek min?ségének mesterséges javításával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jöv?ben jelent?sen n?het a víz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mez?gazdasági vízszolgáltatásokat fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vízszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.

Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van azért, mert nem teljesítjük a vízügyi irányelv elvárásait. "A Víz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vízért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztítása kerül" - írja a kormány is a stratégiában, és megjegyzik, hogy az emberek most sem a vízfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni.Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormányzat azt is fontolgatta, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözzék az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt írják, hogy úgy kell egyeségesíteni a vízárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - írják.


Mad Max az Alföldön

Magyarországon már napjainkban is annyira széls?sége az id?járás, hogy egy éven belül fordulhat el? árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelent?s kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb id?járás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehet?ség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.

Egészen rémiszt? képeket is találni a dokumentumban: a jöv?ben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkívüli árvízzel, belvízzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (ami miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, f?ként a nagy folyóktól távol es? területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellen?rzés hiányában illegális vízhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot er?sített fel" - írják.

Az árvízi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védm?vek meggyengülésével - a megel?zés fokozatosan katasztrófakezelésés alakult át. "Durva becslések szerint tervszer? árvízvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarítást jelentene az országnak", míg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkívül drága és kiszámíthatatlan. A védekezés fontos eleme kell legyen a meder tisztítása, kezelése, valamint tározók létesítése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosítani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól t?rik a vizet.

A b?séges vízkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jöv?ben nem lehet ivóvízzel leöblíteni a WC-t, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az es?vizet, hogy hasznosítani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül cseng? kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az es?víz hasznosítását takarja, vagy a víz nélkül m?köd? "komposzt-toalett", és felt?nik a "szennyvízre alapozott energianövény termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszer? csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vizier?m?veket" telepíteni, és foglalkoznak a szennyvíziszap hasznosításával is.



http://www.origo.hu/itthon/20130306-teljesen-ujra-kell-gondolni-a-viz-felhasznalasat-magyrorszagon.html