Mintegy hat százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot 2013 és 2018 között a jegybanki programok által támogatott állampapír-piaci hozamcsökkenés, az alacsony kamatok miatt ugyanis jelentős kamatmegtakarítást ér el a költségvetés. A jegybank nyereséges működése szintén javítja a költségvetés helyzetét, egyrészt mert nem szorul veszteségének megtérítésre, másrészt az MNB pozitív eredményéből fizetett osztalék csökkenti az államadósságot. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége 2013 óta több csatornán keresztül gyakorol kedvező hatást a költségvetés egyenlegére és az államadósságra. Az MNB 2013 óta bevezetett hitelezési és növekedéstámogató programjai a gazdasági növekedés elősegítésével pedig közvetetten is pozitív hatással vannak a költségvetésre. Az MNB kamatpolitikája és a külföld felé fennálló adósság arányát csökkentő Önfinanszírozási program olcsóbbá teszik az adósság finanszírozását Az elmúlt négy évben a hazai állampapír-hozamok jelentősen csökkentek, amit a jegybanki kamatcsökkentések és az Önfinanszírozási program is elősegített. A programok az állami finanszírozás költségének mérséklésén és az adósságon belüli devizaarány csökkentésén keresztül hozzájárultak hazánk külső sérülékenységének csökkenéséhez. A hozamcsökkenés hatása a tényadatokban is tükröződik, hiszen a kamatkiadások 2013-ról 2015-re a GDP egy százalékával mérséklődtek. A 2012-es magas hozamszint fennmaradásához viszonyítva az állami kamatmegtakarítás 2018-ra meghaladhatja a GDP 1,5 százalékát, az összes kamatmegtakarítás pedig 2018-ra elérheti a GDP hat százalékát, hozzájárulva az államadósság csökkenéséhez. A kamatmegtakarítás felhasználható a fiskális politika számára az egyenleg javítására és adósságcsökkentésre, illetve a gazdasági növekedést támogató keresletélénkítésre egyaránt. Fotó: Adrián Zoltán - Origo Az államadósság csökkenését tehát a fegyelmezett fiskális politika mellett a jegybanki programok költségvetési hatása is támogatja. Az elsődleges költségvetési egyenleg stabil többlete a költségvetési politika fegyelmezett gazdálkodását mutatja, amely mellett a kamatkiadások jegybanki programok által támogatott csökkenése hozzájárul az ESA-hiány csökkenéséhez. A jelentős mértékű állami kamatmegtakarítás pedig támogatta az államadósság elmúlt években megvalósult dinamikus csökkenését, amelynek során a GDP-arányos államadósság a 2011. évi 80,8 százalékról 2015 végére 74,7 százalékra csökkent. Előrejelzésünk szerint 2016 végére a GDP 74 százalékára, 2018 végére pedig mintegy 72 százalékra csökkenhet az adósságráta. Az Önfinanszírozási program támogatja az adósságkezelés kiemelt stratégiai célját, az államadósság devizaarányának csökkenését, ami így a 2011-es 52 százalékról 2018 végére 22 százalék közelébe csökkenhet. A devizaarány csökkenése javíthatja hazánk országkockázati megítélését az államadósság árfolyam-érzékenységének mérséklésén keresztül. A jegybanki program elősegítette a devizatörlesztések forintkibocsátásból történő finanszírozását, ami a devizakibocsátások jelentős csökkenését okozta. A program ezen felül ahhoz is hozzájárult, hogy az EU-IMF hitel utolsó részletének törlesztése érdemi devizaforrás-bevonás nélkül valósulhasson meg. Az Önfinanszírozási program az adósságszerkezet kedvező irányú átalakulását is segítette, aminek hatására az államadósságon belül a hazai szektorok tulajdoni hányada meghaladja a külföldiek arányát. A pénzügyi válság kitörésekor a magyar állampapír-piacon tapasztalt folyamatok rámutattak arra, hogy milyen nagy kockázata van a külföldi tulajdonban fennálló adósságnak. A piaci turbulencia következtében ugyanis az ÁKK hónapokig nem volt képes kötvénykibocsátásra. Ennek ellenére, a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek és a külföldi befektetőkre való támaszkodás következtében 2011-ben a magyar államadósságnak a korábbiaknál is magasabb részaránya, 67 százaléka állt külföldi tulajdonban. Ezt követően azonban az ÁKK fontos adósságstratégiai céljává vált az államadósságon belüli hazai részarány növelése. Az Önfinanszírozási program hozzájárult a stratégia cél eléréséhez, mert támogatta a belföldi finanszírozási bázis növekedését. A program eredményességét mutatja, a teljes államadósságon belül 34 százalékra csökkent a külföldi tulajdon aránya, tehát szinte pontosan megfordult a külföldi és belföldi tulajdonosok aránya 2011-hez képest. A Magyar Nemzeti Bank hitel- és növekedésösztönző programjai és eredménye is befolyásolják a költségvetést. A jegybanki eszköztárban 2013 óta helyet kaptak olyan nem hagyományos intézkedések, melyek egyszerre több területen fejtették ki kedvező hatásukat. A Növekedési Hitelprogram (NHP) egyidejűleg elősegítette a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozását, a piaci zavarok elhárítását, a pénzügyi stabilitás megerősítését, az ország külső sérülékenységének csökkenését, valamint támogatta a gazdasági növekedést. A Növekedési Hitelprogram három szakaszából 2016. szeptember végéig csaknem 35 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz, több mint 2300 milliárd forint összegben. Az NHP harmadik, kivezető szakaszát a piaci hitelezésre való áttérés elősegítése érdekében a Piaci Hitelprogram egészíti ki, amely a hitelezést pozitív ösztönzőkkel támogató jegybanki eszközöket foglal magába. Mindez a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás veszélyeztetése nélkül történt, a jegybanktörvénnyel összhangban. A Növekedési Hitelprogram az MNB számításai szerint 2013 és 2015 között a GDP növekedéséhez összesen mintegy 1,7 százalékponttal járulhatott hozzá. A program nyomán megvalósított beruházásokkal kialakuló többlet kapacitások és a vállalatok bővülő tevékenysége ugyanebben az időszakban mintegy 17 ezer új munkahelyet teremtettek. A költségvetésnek mind a forgalmi, fogyasztási adókból (áfa), mind a bérekhez kapcsolódó befizetésekből (személyi jövedelemadó, járulékok) jelentős többlet bevétele keletkezett. Az MNB működése ugyanakkor 2013 óta stabilizáló, pozitív hatást is gyakorol a költségvetés helyzetére. Az MNB eredménye 2013 óta pozitív, azaz évek óta nyereségesen működik. A 2013-ban és 2014-ben elért 26-27 milliárd forintos eredmény az eredménytartalékot bővítette. A 2015. évi 95 milliárd forintos nyereségből idén júniusban, 2002 óta először a jegybank 50 milliárd forintos osztalékot fizetett a költségvetés számára. Az osztalék befizetése az államháztartás alacsonyabb finanszírozási igényén keresztül csökkenti a bruttó államadósságot, akár a GDP 0,15 százalékpontjával. Emellett az eredménytartalék is csaknem 45 milliárd forinttal lett magasabb, ezzel átlépve a 100 milliárd forintos értéket. Ez azért lényeges, mert ha a jövőben mégis veszteségbe fordulna a jegybank eredménye, a jelenlegi rekord nagyságú eredménytartalék biztosítékként szolgálhat a veszteség fedezésére. Így a jegybank a következő években sem terheli a költségvetés kiadási oldalát nem várt, előre nem látható tételekkel. Berta Dávid és Kicsák Gergely, az MNB közgazdászainak cikke Let's block ads! (Why?) Forrás...
