Hiába hagyta maga mögött a 2008-2009-es gazdasági válságot az USA, a jövedelmi különbségek nemcsak a válság alatt, hanem azóta is tovább mélyültek. A legszegényebb tíz százalék keresete jelentősen elmarad a válság előtti szinttől, miközben a felső tíz százalék már elérte ezt a színvonalat. A jövedelmi egyenlőtlenségek ilyen mértékű torzulását utoljára a 1929-33-as gazdasági válság idején lehetett látni. A Donald Trump kampányában szereplő elitellenesség ezért is hullott jó táptalajra. A felhők elvonultak a gazdaság feje fölül, visszakúsztak a részvényárfolyamok, történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliség, és a növekedés évek óta stabilnak mondható, ennek ellenére a válság utáni évek még aránytalanabbá tették a társadalmi különbségeket az USA-ban. Ráadásul a kilábalás évei alatt tovább mélyült a jövedelmi szakadék az amúgy is a világ egyik legegyenlőtlenebb társadalmának számító Egyesült Államokban. Míg az alsó tíz százalék jövedelme mindössze 1,6 százalékkal emelkedett 2010 és 2014 között, a felső tíz százalék esetében ez a növekedés 5,6 százalék volt,derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adataiból. A fejlett országokban a válság ideje alatt - 2007-től 2010-ig - a legszegényebb tíz százalék bevételei 16 százalékkal estek vissza, miközben a leggazdagabb tíz százalék esetében csak négy százalék volt a veszteség. Vagyis a jövedelmi egyenlőtlenségeken csak tovább rontott a recesszió utáni gazdasági fellendülés, és a 2010 óta eltelt időszak még jobban eltorzította a jövedelmi viszonyokat. Az eredmény döbbenetes: a válság előtti évhez képest a társadalom alsó tizedének jövedelme ma még mindig 14 százalékkal kevesebb, miközben a felső tized már visszatért a 2007-es szintre. Elemzők szerint éppen ezért az elitellenesség és a munkából való megélhetés, illetve a munkahelyteremtés hangsúlyozása jó programpontnak bizonyult Donald Trump kampányában. A számok mindenesetre Thomas Piketty francia közgazdászt igazolják, aki 2013-ban megjelent, a Tőke a 21. században című, a közgazdászok körében nagy vitákat kiváltó könyvében kimutatta, hogy amíg a tőkével szerezhető jövedelem huzamosabb ideig felülmúlja a munkával szerezhető jövedelmet, annak szükségszerűen az egyenlőtlenségek kiéleződése az eredménye. Mindez hatványozottan igaz az amerikai társadalomra, ahol ma a legigazságtalanabbak a jövedelmi viszonyok a fejlett országok körében.Az Egyesült Államokban a társadalom leggazdagabb és a legszegényebb húsz százalékának jövedelme között ma kilencszeres a különbség az OECD adatai szerint. Az amerikai egyenlőtlenség az észak-európai államokkal összevetve még szembetűnőbb: Norvégia, Izland és Dánia esetében az alsó és a felső 20 százalék közötti jövedelmi eltérés csak 3,5 százalékos. Koldus New Yorkban Forrás: Getty Images/2014 Getty Images/Spencer Platt A Pénzügyi Szemlében a témáról megjelent egy részletes összeállítás, amely az 1980 és 2015 közötti időszakban lezajlott jövedelmi átrendeződést vizsgálja. Eszerint az amerikai társadalmi olló szétnyílása az elmúlt 35 év alatt drámai méreteket öltött: míg 1980-ban a lakosság 90 százalékának jövedelme az összjövedelem kétharmadát tette ki, addig ez az arány tavaly már csak 53 százalék volt. New York-i kilátás egy luxuslakásból Forrás: Getty Images for New Era/2016 Getty Images/Bennett Raglin Eközben a leggazdagabb egy százalék hat százalékról 18 százalékra tudta növelni a jövedelmét. Ilyen óriási társadalmi különbségeket utoljára az 1929-33-as nagy gazdasági válság idején lehetett tapasztalni az USA-ban, ám akkor a válság elmúltával az egyenlőtlenségek folyamatosan csökkentek és gyors visszarendeződés következett be. Most azonban nem ez a helyzet. A recesszió szükségszerűen kiélezte a jövedelmi ellentéteket, mivel az alsóbb rétegek bevételei jelentősen visszaestek. A 99 centes boltban nem a felső egy százalék vásárol Forrás: Getty Images/2014 Getty Images/Spencer Platt A recesszió azonban már hat éve véget ért, ennek ellenére a jövedelmi különbségek tovább mélyülnek. Ennek egyik oka a már említett Piketty-jelenség, vagyis az, hogy ha a tőkével szerezhető jövedelem jóval felülmúlja a munkával szerezhető jövedelmet, illetve a GDP-növekedést, az szükségszerűen tőkekoncentrációhoz, vagyis az egyenlőtlenségek fokozódásához vezet. Thomas Piketty francia közgazdász Forrás: AFP/Loic Venance Mindezt alátámasztja, hogy az USA-ban az egyenlőtlenség az 1970-es évek végén volt a legkisebb, azóta folyamatos, de nem egyenletes növekedést láthatunk. A 2000-es évek elejétől pedig nagyon felgyorsult a felső egy százalék és a társadalom többi része közötti jövedelemeloszlás torzulása, és ez a tendencia töretlennek tűnik. A válság előtti pénzügyi buborék kialakulásakor, illetve a tőkének kedvező monetáris környezet idején a jövedelmi különbségek még „okkal" lódulhattak meg, a recesszió elmúltával azonban a jövedelmi olló tovább nyílik, annak ellenére, hogy a tőkével szerezhető jövedelmekre elvileg a rekordalacsony kamatszintek évek óta fékezően hatnak. Az amerikai Fed 2008 óta gyakorlatilag nulla százalék körüli szinten tartotta az alapkamatot, amelyet csak most december közepén emeltek 0,5-0,75 százalékra. Az igazságtalanság tehát ma már kódolva van a rendszerben: a munkával szerezhető jövedelmek továbbra is sokkal lassabban növekednek, mint a tőkével szerezhetőek, ezért nő az egyenlőtlenség, ahogy ezt az OECD adatai is mutatják. Mindez Thomas Piketty közgazdász azon tételét is igazolja, miszerint a válság utáni gazdasági kilábalás a spekuláció felé tolja a tőkét. Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyve Forrás: MTI/Kovács Tamás A gazdasági válsággal a leggazdagabbak jártak jól, de ez hatványozottan volt igaz az Egyesült Államokra. A társadalmi egyenlőtlenségek itt közel ötven százalékkal nőttek az 1970-es évektől napjainkig, míg Európa gazdagabb felében „csak" harminc százalék volt a változás mértéke. A Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) a társadalmi egyenlőtlenségről megjelentetett összeállítása szerint ma a legigazságtalanabb társadalom Chilében, Mexikóban, Törökországban, az Egyesült Államokban és Izraelben létezik. Ezekben az államokban mérhető a legnagyobb a különbség a felső egytized és az alsó egytized között. A legkisebb különbségeket Dániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Norvégiában mérték. Let's block ads! (Why?) Forrás...
