Az amerikai szövetségi nyomozóiroda még január végén csapott le egy olyan weboldalra, amelyen többek között gyermekekről készült pornográf tartalmak is gazdát cseréltek. A “sötét interneten”, azaz a Tor hálózaton megtalálható Playpen oldalt azonban nem szimplán leállították, hanem trükkösebb eszközhöz folyamodtak. Egy vírussal fertőzték meg az oldalt, amely minden olyan felhasználó gépére feltelepült, aki használta az oldalt. Ezzel azt próbálták elérni, hogy egy későbbi nyomozáskor (mivel magát a Tor hálózati protokollt még ők sem tudták feltörni) a vírus nyomait követve egyenként tudják azonosítani a Playpen-re látogatókat. Az FBI végül ezernél is több IP címet szerzett meg, amelyek az Egyesült Államok területén élő pedofilokhoz kapcsolódtak, ám felhasználni már nem tudta ellenük a bizonyítékot. Ugyan néhány embert letartóztattak, ám egyikük, Alex Levin ügyvédein keresztül megtámadta az eljárást, és azt követelte, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül a vírus közvetítésével szerzett adatokat. A legfurcsább az egészben, hogy Levin sikerrel járt: A Massachusetts-i bíróságon az ügyet levezető bíró, William G. Young ugyanis egyetértett abban, hogy az IP címeket nem hivatalosan jóváhagyott módon szerezte meg az FBI, ezért semmisnek tekintendők. A helyi szabályozás szerint ugyanis az FBI “kiberkémkedési” módszereihez először mindig kötelező egy megyei legfelsőbb ügyész jóváhagyása, azonban a nyomozóiroda ebben az esetben csak alacsonyabb rangú jogi tisztségviselőknek jelezte előre az akciót. A bíró szerint abban a bírósági épületben, ahol az engedélyt kérték, négy megfelelő jogosultságú személyt is találhattak volna, de mivel erre nem szakítottak időt, a bizonyítékokat – bármennyire is meggyőzőnek tűnnek – nem szabad hivatalosként elfogadni. Az Amerikai Szabadságjogok Egyesületének közleménye szerint ez az első olyan alkalom, amikor a bíróság hatályon kívül helyezett valamilyen kormányzati hackelésből származó információt. A szakértők szerint ez annak is lehet az eredménye, hogy az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány óta a közvélemény még az ilyen durva esetekben is sokszor elítéli, hogy a kormány titokban, kiberbűnözői eszközökkel nyomoz állampolgárok után.
