Nagyvilág Elakadt az Antarktisz-félszigetről levált hatalmas jégtömb

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Mézga hozta létre. Ekkor: 2017. augusztus 10..

  1. Mézga / nem lopott :D

    Csatlakozott:
    2016. május 10.
    Hozzászólások:
    16,667
    Kapott lájkok:
    5
    Beküldött adatlapok:
    0
    [​IMG]

    Nem mozdul jelenlegi helyéről az Antarktisz-félszigetről levált hatalmas jégtömb. A hatezer négyzetkilométer kiterjedésű A68 július közepén szakadt le a Larsen C selfjégről, majd öt kilométerre távolodott tőle.


    "Ebben a pillanatban úgy tűnik, nem távolodik tovább. Az áramlat nem talált rajta fogási felületet, hogy továbbsodorja" - mondta Daniela Jansen, a bremerhaveni Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet glaciológusa. A kutató arra számít, hogy a jéghegy helyzete a jelenleg uralkodó tél folyamán nem, csak az antarktiszi nyár beköszöntével fog változni.

    Az A68 az egyik legnagyobb jéghegy, amit valaha megfigyeltek


    A tudósok már májusban megjósolták, hogy nyáron leszakadhat a Larsen C jégselfből, vagyis a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömegből egy hatalmas darab egy törésvonal mentén, amelyet 2014-ben fedeztek fel. A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A 200 méter vastag táblás jégtömb leszakadásával jégtömegének mintegy 10 százalékát veszítette el a selfjég.Az A68 az egyik legnagyobb jéghegy, amit valaha megfigyeltek. Az intézet szerint több mint egy gigatonnát nyomhat.

    Műholddal követik nyomon a jéghegy mozgását


    Egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség egyik Sentinel műholdja révén követi nyomon az A68-at. A hónap elején arról számoltak be, hogy a táblás jégtömb és a selfjég között lévő nyílt vízben 11 kisebb jéghegy jelent meg, amelyek a jéghegyről és a megmaradt selfjégről váltak le. Ezen "jéghegyecskék" legnagyobbika több mint 13 kilométer hosszú.

    A kutatók korábban kifejtették, hogy a jégborjadzás hátterében nem feltétlenül a környezeti feltételek megváltozása, hanem a selfjegek gyarapodásának és fogyatkozásának természetes folyamata áll. Úgy vélik, a selfjegek önmagukban nincsenek jelentős hatással a tengerszint-emelkedésre, ám, ha a feltöredezésük nyomán az általuk feltartóztatott gleccserek szabad utat kapnak az óceánba, az már befolyásolhatja a tengerszintet.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...