Elutasította az Alkotmánybíróság a Quaestor kárrendezési törvény elleni indítványokat. Az indoklás szerint azért, mert a kárrendezés állami méltányossági intézkedés, így a jogalkotó dönt annak szabályairól. Határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) a Quaestor-csődhöz kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott mintegy 60 indítványt, melyeket többségében a olyan befektetők, károsultak adtak be, akik a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból részben vagy teljesen kimaradtak. Pénzükhöz jutni kívánó befektetők a Quaestor csődje idején a cég egyik fiókja előtt Forrás: MTI/Kovács Tamás Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásról van szó, ezért a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körét és a juttatás mértékét illetően is. Megállapították: a Quaestor-ügyben a kárrendezésre jogosultak körének meghatározása se nem diszkriminatív, se nem önkényes. A testület a tulajdonhoz való jog sérelméről szóló kérelmekkel kapcsolatban megállapította: nem számít tulajdonelvonásnak, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve meghatározta az összeg kiszámításának módját. A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelméről az AB megállapította: nem kifogásolható, hogy a BEVA-tagoknak befizetést kell teljesíteniük a törvény szerinti módon, és bár a befizetés célja a BEVA működésének fedezése, ez olyan jogkorlátozás, ami közérdekből történt. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
