[center:zut91eni]Emailszolgáltatást indít a Facebook? Elektronikus levelez?szolgáltatást indít a Facebook - állítja a TechCrunch online informatikai magazin, amely hétf?re várja a közösségi oldal bejelentését. A beszámoló szerint a mintegy 500 millió Facebook-használó a bejelentkezési névvel kezd?d? és @facebook.com végz?dés? címet kapnának. A világ legnépszer?bb közösségi oldalán jelenleg m?köd? üzen?falrendszer teljes érték? levelez?rendszeré alakítása csupán feltételezés, de nem lehet kihívás, ha a fejleszt?k az olyan bonyolult feladatokat is meg tudták oldani, mint a felhasználók teljes gmail-címlistáinak rendszerbe importálása. A szakportál szerint az új "Facebook-mail" ráadásul integrálódna a Microsoft Office webes alkalmazásaihoz, és így már valódi vetélytársa lenne a Google alkalmazásainak és az azokhoz szorosan kapcsolódó Gmail levelez? rendszernek. Bizonyítható a jöv?belátás? A parapszichológusok éveken át furcsa kijelentéseket tettek a prekognícióról, vagyis a megérzésekr?l, a jöv? tudatos megjóslásáról. Ez a tudomány peremvidékén egyensúlyozó jelenség azonban most bekerül a f?áramba, miután az egyik vezet? társadalom pszichológiai folyóirat elfogadott publikálásra egy, a jelenség létezését bizonyító tanulmányt. A dolog érdekessége, hogy még a korábban a közzététel ellen ágáló szkeptikus pszichológusok sem tudnak igazán fogást találni a tanulmányon. Személyes véleményem szerint ez az egész képtelenség és nem lehet igaz írja a Psychology Today weboldalán futó blogjában Joachim Krueger, az amerikai Brown Egyetem kutatója. "A legjobb módja a támadásnak, ha végigjárjuk a módszertanát és kísérleti elgondolásait. Azonban ?szintén meg kell mondanom, hogy nem találtam semmit, minden rendben lév?nek látszik" A tanulmány, ami még idén megjelenik a Journal of Personality and Social Psychology-ban, a New York állambeli Cornell Egyetem nyugalmazott pszichológia professzora, Daryl Bem nyolc év munkájának az eredménye. Szándékosan vártam addig, amíg egy kritikus tömeg össze nem gy?lik, hogy ne csupán egy statisztikai véletlennek tulajdonítsák az eredményeimet mondta. A tanulmány egy több mint 1000 hallgató bevonásával készült kísérletsorozatról számol be. A tesztek többségénél Bem jól ismert pszichológiai jelenségeket vett alapul, egyszer?en csak megcserélve a sorrendet, így az esemény, amit általában az okként értelmeztek, a tesztelt viselkedés után és nem el?tte történt meg. Egyik kísérletében a hallgatóknak egy szavakat tartalmazó listát mutattak, majd megkérték ?ket, hogy idézzék fel a szavakat, végül ugyanerr?l a listáról véletlenszer?en kiválasztott szavakat kellett leírniuk. Megdöbbent? módon a hallgatók többnyire azokat a szavakat idézték fel a kísérlet elején, amiket a végén le kellett írniuk. Egy másik tesztben Bem a el?feszítés kutatást használta fel. Az el?feszítés az emlékezet kutatásában azt a hatást jelöli, amikor egy inger el?zetes észlelése illetve felidézése el?hangolja, el?feszíti a rá következ? inger feldolgozását. Például, ha valakinek egy pillanatra felvillantjuk a csúnya szót, akkor jóval tovább tart eldöntenie egy pozitív tartalmú képér?l, hogy az kellemesen hat, mintha a gyönyör? szó jutott volna el a tudatalattijához. A kísérletet visszafelé elvégezve Bem rájött, hogy az el?feszítés hatás az id?ben nem csak el?re, de visszafelé is m?ködik. Krueger szerint Bem részér?l zseniális ötlet volt a biztos alapokon nyugvó pszichológiai jelenségek visszaforgatott változatainak kutatása. A parapszichológia korábbi kutatásai sajátos elrendezéseket alkalmaztak, mint a Ganzfeld kísérletek, amiben az önként vállalkozókkal fehér zajt hallgattattak, és egységes látómez?ket mutattak nekik, hogy létrehozzanak egy állapotot, ami állítólag el?segít olyan hatásokat, mint a látnoki képesség és a telepátia. Ezzel szemben a Bem által elvégzett teszteket a pszichológusok azonnal ki tudták értékelni. Az általa feljegyzett hatások kicsik voltak ugyan, de statisztikailag jelent?sek. A kilenc tesztb?l álló sorozat egyik kísérletében például a résztvev?knek két képet mutattak a számítógép képerny?jét, el?tte megmondták, hogy a két kép közül az egyik erotikus tartalmú lesz, majd megkérték az alanyokat, hogy tippeljék meg, vajon az els?, vagy a második lesz az erotikus kép. A képek sorrendjét véletlenszer?en választotta ki a számítógép, amit a jelentkez?k 53,1 százalékban helyesen tippelték meg. Tény, hogy az eredmény messze nem hangzik meggy?z?en, bizonyára sokan most azt mondják, hogy eleve a puszta találgatás is 50-50 százalék esélyt ad, azonban több alaposan alátámasztott jelenség, mint az aszpirin alacsony dózisokban történ? adagolásának szívinfarktus megel?z? képessége is ilyen kis hatásokon alapul, jegyezte meg Melissa Burkley, az Oklahoma Állami Egyetem kutatója, aki szintén a Psychology Today oldalán található blogján kommentálta Bem munkáját. Bem kilenc kísérlete közül nyolc esetében jelen van ez a statisztikailag jelent?s különbség. A tanulmány jelenleg is lektorálás alatt áll. "Ez a munka a legmegbízhatóbb lektoraink átvizsgálásának sorozatán ment át" mondta Charles Judd, a szaklap szerkeszt?i bizottságának vezet?je. Bár Bem hosszú ideje kutatja a paranormális jelenségeket, ugyanakkor elismert pszichológus, számos rendkívüli alapossággal elvégzett kísérlettel a háta mögött. Elmondása szerint tanulmányát négy szakért? lektorálta, akik bár több kiegészítést javasoltak, ennek ellenére támogatják a publikációt. Ennek ellenére a szaklap egy szkeptikus szerkeszt?i kommentárral fogja közzé tenni Bem megállapításait, amivel a hatások megismétlésére próbálják sarkallni az embereket. Egy sikertelen reprodukálási kísérlet már napvilágot látott. Jeff Galak, a Carnegie Mellon Egyetem, illetve Leif Nelson a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója egy online felméréssel megpróbálta megismételni Bem felfedezéseit a szavak felidézésében, azonban Bem szerint az online felmérések nem meggy?z?ek, mivel lehetetlen megtudni, hogy a jelentkez?k elég figyelmet szenteltek-e a feladatnak. Galak elismeri, hogy ez egy tényleges korlát, azonban tervei szerint hallgatók bevonásával személyesen is elvégzi a kísérletet. Ez csupán az els? összecsapás lesz Bem és a kétked?k között, ugyanis több tucat szakember kért betekintés a kutatás részleteibe.[/center:zut91eni]
