Tudomány Ember-állat kimérák: feloldhatják a korlátozó intézkedéseket

Az amerikai egészségügyi intézet tavaly szeptemberben tiltotta be az ember-állat kimérákkal kapcsolatos kutatások állami finanszírozását. Legújabb állásfoglalásában azonban fontolóra veszi és vitára bocsátja a támogatások tiltásának feloldását. Ez jelentős etikai vitákat gerjeszt.


Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (National Institute of Health, NIH) a múlt kedden jelentette be, hogy tervezi az olyan kísérletek állami támogatását érintő moratórium feloldását, amelyekben emberi őssejtek felhasználásával részben ember állati embriókat (kimérákat) hoznak létre.

A NIH 2015 szeptemberében léptette életbe az ilyen kutatások állami támogatását tiltó intézkedést az emberi sejtekkel, illetve szervekkel rendelkező állatokkal kapcsolatos etikai kérdések kidolgozatlansága miatt. Az eljárást támogatók viszont azt hangsúlyozzák, hogy az ilyen kutatások segíthetik az emberi betegségek jobb megértését és azok kezelésének javítását.

Mi az a kiméra?


A Kiméra (Khimaira) eredetileg a görög mitológiában szereplő szörnyalak. Homérosz így festette le az Iliászban: "kecske középütt, sárkány hátul, elöl meg oroszlán, / s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón". Később a kiméra szó használata általánosan elterjedt a különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt képzeletbeli lények elnevezésére.

A biológiában a kiméra olyan egyed, amelyet két vagy több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotnak, és ezek a sejtek megtartják a saját genetikai jellegüket. Az emberi kimérák esetében ez lehet két különböző emberi génállomány (ember-ember kiméra), de lehet emberi-állati génállomány is (ember-állat kiméra).


Forrás: Oregon Health & Science University

Nem hibrid


A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyed, amely úgy jön létre, hogy két állatfaj hím- és női ivarsejtje olvad össze egymással. A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy embrionális korban kicserélnek sejteket más fajból származó sejtekre, így "genetikailag mozaikos" élőlényt kapnak. Míg tehát a kimérának két különböző génállományú sejtjei vannak, addig a hibrid sejtjei a megtermékenyüléssel előálló, egynemű génállománnyal rendelkeznek.

Sok területen hasznosak


A biológiai kimérák létrehozását a kezdetektől fogva élénk viták kísérik. Az állat-ember kimérákat (tágabb értelemben fogalmazva az emberi anyagot, tehát emberi sejteket vagy géneket tartalmazó állatokat) már a tudomány számos területén használják, az idegtudománytól és a szaporodásbiológiától kezdve az immunológiáig.

Segítségükkel tanulmányozzák az olyan emberi biológiai funkciókat vagy betegségeket, amelyeket nem lehet pontosan modellezni sejttenyészetekben vagy számítógépes szimulációval. Ezeket használják olyan esetekben, amikor emberen végzett kísérletek nem kivitelezhetők, vagy etikátlannak tekintik őket.


Forrás: AFP


Az állat-ember kimérák alkalmazásának példái közé tartoznak azok az emberi géneket tartalmazó egerek, amelyeket számos betegség – például neurológiai kórképek, csontritkulás, szívbetegség, daganatos betegségek – vizsgálatában használnak (úgynevezett modellállatok). Emberi géneket tartalmazó kecskéket használnak egy emberi fehérje (antitrombin) termelésére, amelyet a véralvadási zavarok kezelésében alkalmaznak. Emberi tumorszöveteket ültetnek egerekbe a rosszindulatú daganatok tanulmányozásához, és új gyógyszerek és gyógymódok kifejlesztéséhez. Patkányokba emberi őssejteket juttatnak be, így lehetőség nyílik az emberi agy károsodás utáni regenerációs képességének tanulmányozására. Emberi sejtekkel módosított immunrendszerű egereket használnak olyan betegségek vizsgálatára, mint például a HIV vagy a hepatitisz.

Különleges kimérák


Az előbb említett eljárások létjogosultságát ugyan senki sem kérdőjelezi meg, viszont a mai kifinomult biotechnológiai eljárások mellett már egészen különleges kimérák létrehozása is lehetővé vált. Pár éve például japán kutatók olyan egeret hoztak létre, amelynek működő hasnyálmirigye teljes egészében patkánysejtekből állt. Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan "készíthető lesz" például olyan majom, amelynek agyát emberi neuronok építik fel. Ez vajon úgy gondolkodna, mint egy ember? Ijesztő lehetőség, ami ugyan lehet, hogy hasznos lenne az orvosi kutatások szempontjából, de etikailag elfogadhatatlan, és sokak szerint az ilyen kísérleteket be kellene tiltani.

Korlátozások


A NIH mostani új irányelve számos korlátozást tartalmaz. Ilyen például az a tiltás, hogy bizonyos típusú emberi sejteket nem ember főemlősök (azaz például majmok vagy emberszabású majmok) embrióiba ültessenek.


Forrás: Jeff Miller, University Communications, UW-Madison


„Meg vagyok győződve arról, hogy a javasolt változások lehetővé teszik a NIH kutatóközössége számára, hogy felelősségteljes módon lépjenek előre ezen az ígéretes tudományos területen" – írta egy blogbejegyzésben Carrie Wolinetz, a NIH tudományos irányelveinek kidolgozásáért felelős egyik vezető.

Támogatók és kritikusok


Több kutató elmondta, hogy fellelkesítette a NIH új irányelve.

„Nagyon, nagyon melegen üdvözlendő az a hír, hogy a NIH fontolóra veszi az ilyen típusú kutatások anyagi támogatását" – mondta Pablo Ross, a davisi Kaliforniai Egyetem fejlődésbiológusa, aki mezőgazdasági haszonállatokban próbál emberi szerveket növeszteni. „Szükségünk van a finanszírozásra, hogy képesek legyünk választ adni néhány nagyon fontos kérdésre."

A bejelentés azonban természetesen nem aratott osztatlan sikert. A kritikusok meggondolatlan lépésnek tartják a döntést.

„A tudományos-fantasztikus művek szerzői valami hasonló világot képzeltek el, lásd a Dr. Moreau szigete, a Szép új világ vagy a Frankenstein" – mondta Stuart Newman, a New York Medical College biológusa. „Eddig is léteztek különféle spekulációk. De most ezek sokkal valóságosabbakká kezdenek válni. Én pedig úgy gondolom, hogy egyszerűen nem mondhatjuk azt, hogy mivel lehetséges, akkor csináljuk is meg."

A tudományos nagyközönségnek, köztük a bioetikusoknak, 30 nap áll rendelkezésére, hogy véleményezze az irányelvet a NIH oldalán. Az egészségügyi intézet 2017 elején kezdheti a programok támogatását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...