Egy újabb elképesztő diadalnak örülhetünk: Enyedi Ildikó rendező, aki utoljára 18 éve készített mozifilmet, most elnyerte a berlini filmfesztivál legfontosabb díját, az Arany Medvét a Testről és lélekről című költői szerelmesfilmjével. Eddig egyetlenegyszer kapta csak magyar film ezt a díjat, 42 évvel ezelőtt Mészáros Márta Örökbefogadása. Diadalmas visszatérés ez a díj a magyar rendező számára: közel tizennyolc évvel legutóbbi filmje, a Simon mágus bemutatója után Enyedi Ildikó a Berlinale fődíját, az Arany Medvét kapta meg legújabb rendezéséért, a Testről és lélekről című szerelmesfilmért. A filmvilág egyik legrangosabb elismerését Enyedi személyesen vette át a berlini filmfesztivál szombat esti zárógáláján, a film három producere, Mécs Mónika, Mesterházy Ernő és Muhi András társaságában. Enyedi Ildikó a berlini filmfesztiválon Forrás: AFP/John Macdougall A díj értékét mutatja az is, hogy az elmúlt két évtizedben olyan nagynevű rendezőknek adták át, mint Milos Forman (Larry Flynt, a provokátor), Terrence Malick (Az őrület határán) vagy Paul Thomas Anderson (Magnólia). Az idén 67. alkalommal megrendezett fesztivál történetében egyetlenegyszer nyerte csak el magyar film az Arany Medvét: 1975-ben, azaz negyvenkét évvel ezelőtt Mészáros Márta alkotását, az Örökbefogadás-t tüntették ki vele. A közelmúltban viszont kétszer is magyar film hozta el a fesztivál második legfontosabb díját, az Ezüst Medvét: 2011-ben Tarr Béla A torinói ló-val, egy évvel később pedig Fliegauf Bence a Csak a szél-lel. Enyedi Ildikó szombaton délelőtt Berlinben a Testről és lélekről című filmért elnyert FIPRESCI-díjjal Forrás: Sputnik/Ekaterina Chesnokova Enyedi filmje már a szombat esti zárógála előtt elkezdte begyűjteni az elismeréseket Berlinben: a Testről és lélekről-t díjazta az ökumenikus zsűri, a világ filmkritikusait tömörítő FIPRESCI nevű szervezet, illetve a Berliner Morgenpost nevű újság olvasói zsűrije is. A magyar sajtó is Berlinben látta először a Testről és lélekről-t, amelyet aztán egymással versengve dicsértek a kritikákban, meghozva a kedvet március eleji magyar premierhez. Az Origo Filmklub berlini tudósítója, Gyárfás Dóra elképzelhetetlennek tartja, hogy bárkit is hidegen hagyjon a Testről és lélekről, mivel „annyira szépen felépített, gondosan véghezvitt, érzékeny film”, aminek a végén mindenki elégedetten nyugtázhatja, hogy igenis „van miért élni és szeretni”. Picúr és Góliát a Testről és lélekről című filmben Forrás: Mozinet A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült Testről és lélekről egy különös szerelem történetét meséli el: az autizmus jeleit mutató Mária (Borbély Alexandra) és a fél karjára béna Endre (Morcsányi Géza) ugyanazon a vágóhídon dolgoznak, mindketten magukba zárkóznak, és annak ellenére is nehezen nyitnak a másik felé, hogy álmaikban szarvasként találkoznak a téli erdőben. A film egyik érdekessége, hogy a férfi főszerepet egy amatőrre bízta a rendező, Morcsányi Gézára, a magyar irodalmi élet meghatározó alakjára, aki húsz éven át vezette a Magvető Kiadót. "Egész Európában nincs olyan színész, aki erre alkalmas lett volna. Tartás kell hozzá, jellem, intelligencia, finomság és egyfajta tudás" – indokolta döntését Enyedi az Origónak Berlinben adott interjújában, amit vasárnap délelőtt olvashat majd rovatunkban. Morcsányi Géza és Borbély Alexandra a Testről és lélekről című filmben Forrás: Mozinet A női főhőst alakító Borbély Alexandra 2012 óta a Katona József Színház társulatának tagja. A 30 éves színésznőt kis szerepekben láthattuk már a Hacktion című sorozatban, illetve a Coming out és a Swing című komédiákban, a Testről és lélekről-ben játszhatta el az első filmfőszerepét. Sajátságos, minimális gesztusokkal előadott humor és néha brutalitás is jellemzi Enyedi filmjét az amerikai szaklap, a The Hollywood Reporter kritikusa szerint, aki romantikus dramedyként kategorizálja a Testről és lélekről-t, és két olyan rendező is eszébe jut róla, akik általában nem szoktak egy mondatban szerepelni: A szerelem hálójában-t jegyző Nora Ephron és a minimalista pesszimizmus finn nagymestere, Aki Kaurismaki. Tenki Réka, Morcsányi Géza, Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra és Nagy Ervin a Testről és lélekről berlini sajtótájékoztatója előtt Forrás: MTI/AP/Michael Sohn A THR mellett más szaklapokban is szépeket írtak a magyar filmről. A Variety kritikusa egyenetlen, de így is lenyűgöző alkotásnak tartja a Testről és lélekről-t, amelynek a fényképezését külön kiemelte. A Screen Daily szerzője fantasztikusnak nevezi a színészgárdát, a két főszereplőn túl Schneider Zoltán és Békés Itala játékát is megdicséri. Nagy Ervin, Borbély Alexandra, Enyedi Ildikó rendező, Morcsányi Géza és Tenki Réka színésznő a Testről és lélekről berlini díszbemutatóján Forrás: MTI/AP/Markus Schreiber Enyedi Ildikó rögtön az első rendezésével, Az én XX. századom-mal a cannes-i filmfesztiválon mutatkozhatott be, ahol elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat. Az 1994-es Bűvös vadász Velencében versenyzett, a Simon mágus a locarnói fesztiválon nyert különdíjat, illetve a Filmszemlén három díjat is kapott. Enyedi Ildikó az 1994-es velencei filmfesztiválon Forrás: ©Marcello Mencarini/Leemage Enyedi az 1999-es Simon mágus óta nem készített mozifilmet, legutóbb a Terápia című HBO-sorozat epizódjait rendezte. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít, ő volt az osztályfőnöke többek között a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-t rendező Reisz Gábornak és a Cannes-t megjárt Itt vagyok-ot jegyző Szimler Bálintnak. A Testről és lélekről alig több mint fél éven belül már a második magyar film, amelynek egy A listás filmfesztivál fődíját ítélték oda: tavaly júliusban Hajdu Szabolcs emelhette magasba az Ernelláék Farkaséknál című családi drámájáért kapott Kristály Glóbuszt Karlovy Varyban. A 2017-es Berlinale összes díjazottja: Legjobb film (Arany Medve): Testről és lélekről (Enyedi Ildikó) A zsűri nagydíja (Ezüst Medve): Félicité (Alain Gomis) Alfred Bauer-díj: Pokot (Agnieszka Holland) Legjobb rendező: Aki Kaurismäki (The Other Side of Hope) Legjobb női alakítás: Kim Min-hee (On the Beach at Night Alone) Legjobb férfi alakítás: Georg Friedrich (Helle Nächte) Legjobb forgatókönyv: Una mujer fantástica (Sebastián Lelio és Gonzalo Maza) Kiemelkedő művészeti teljesítmény: Dana Bunescu az Ana, mon amour című román film vágásáért Legjobb dokumentumfilm: Ghost Hunting (Raed Andoni) Legjobb első film: Estiu 1993 (Carla Simón) Rövidfilmes Arany Medve: Small Town (Diogo Costa Amarante) Rövidfilmes Ezüst Medve: Ensueño en la Pradera (Esteban Arrangoiz) Audi rövidfilmes díj: Street of Death (Karam Ghossein) KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...