Hírek Itthon Erős vitákra számít az igazságügyi miniszter a migráció miatt

Uniós szinten "erős viták előtt állunk", de azokat Magyarország szuverenitásának védelmében meg kell tudni vívni - mondta az igazságügyi miniszter kedden Budapesten, egy migrációs fórumon.


Trócsányi László a Századvég Alapítvány konferenciáján, Brüsszel célja az erős nemzetállamok korlátozása címmel tartott előadásában kiemelte: egy tagállam lakosság-összetételének meghatározása az adott állam szuverén joga kell, hogy legyen.

Törésvonal az unión belül


Előadásában felidézte, hogy Magyarország a rendszerváltás után célként határozta meg az európai közösséghez való csatlakozást. A 2004-es csatlakozásunk óta viszont számos dolog jelzi, törésvonal keletkezett az unión belül - mondta. Ezt igazolja a miniszter szerint például a 2005-ben elbukott alkotmányos szerződés, az erősödő euroszkepticizmus, valamint a brexit is. A legerősebb konfliktus pedig az unión belül a migráció - emelte ki Trócsányi László.

Három megközelítés


A politikus úgy látja, hogy az elmúlt években három megközelítés alakult ki a migrációról. Vannak akik belenyugvó álláspontot képviselnek. Mások úgy vélik, a migráció egy jó, kívánatos dolog: az Európai Parlamentben is voltak akik felszólaltak, pénzügyileg is hajlandóak támogatni a migrációt. Van ugyanakkor több ország, köztük Magyarország és több közép-kelet-európai ország, akik a problémát, veszélyt látják a migrációban. Trócsányi László azt mondta, vannak akik próbálják titkolni, de érzékelhető, hogy a radikalizmus növekszik, erre példa szerinte a múlt heti svédországi merénylet is.

Trócsányi László azt mondta: uniós szinten vita van a hatáskörökről, hogy kinek van joga a migrációt érintően alapkérdésekben állást foglalni, holott a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok joga eldönteni, hogy hány bevándorlót akarnak befogadni.

Menekült, bevándorló


Ennek kapcsán alapvető problémaként azt emelte ki, hogy bár a jog egyértelmű különbséget tesz, a politikai közbeszédben összemossák a menekült és a bevándorló fogalmát. Márpedig a menekültek eljárását nemzetközi kötelezettségvállalások szabályozzák, azt viszont a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy kívánnak-e befogadni gazdasági bevándorlót vagy nem.

Nemzeti identitás


Trócsányi László kiemelte: vannak az uniónak kizárólagos határkörei, mint például a vámtarifa, és vannak megosztott hatáskörök. Elmondta: Magyarország az Alaptörvényben rögzítette, hogy milyen hatásköröket engedünk át az Európai Uniónak. Ezen felül az EU működéséről szóló szerződések is azt mondják ki, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, területi integritását, közrendjét, közbiztonságát.



Trócsányi László

Fotó: Polyák Attila - Origo
Területfoglalás


A miniszter szerint az Európai Unió úgy gondolja "területet foglal el", s hogy a tagállamok "gyengék, buták", és nem képesek megoldani a problémát. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az uniós irányelvek mozgásteret engednek a tagállamoknak. A migrációs vitában vannak, akik úgy vélik, a tagállami hatásköröket korlátozni kell, s ez van folyamatban a jelenlegi uniós rendeleteknél is.

Jogi határzár


Trócsányi László előadásában kitért a migrációs helyzet magyarországi kezelését célzó jogalkotási folyamatra is. Példaként említette a válsághelyzetről, a kerítés építéséről szóló, és az embercsempészet elleni fellépést célzó jogszabályokat is. A jogi határzár bevezetését rendkívül fontosnak nevezte, amellyel szerinte jó vitát indítottak el. A miniszter úgy ítéli meg: nagy viták várhatóak, amelyek több hónapig, akár az év végéig is eltarthatnak, de utána elérhetjük a nyugvópontot.

Egyenlő bánásmódot várnak el


A vitás kérdések között a miniszter a kvótaperre kitérve azt mondta: komoly jogi érveket felsorakoztató beadványt készítettek, és több külföldi szakértőtől is kértek állásfoglalást. A miniszter kiemelte azt is, hogy az uniós intézményeknél egyenlő bánásmódot várnak el. Példaként említette a strasbourgi bíróságot, amely szerint Magyarország személyi szabadságában korlátozta azt a két bangladesi férfit, akik 21 napig voltak a tranzitzónában. Azt viszont, hogy voltak, akik Belgiumban négy hónapig tartózkodtak a tranzitzónában, nem minősítette jogsértésnek a bíróság. Magyarország fellebbez a strasbourgi bíróság döntése ellen - mondta a miniszter.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...