Magyarországon tavaly a harmadik negyedévben 11,6 százalékkal drágultak az ingatlanok. Ezzel a jelentős áremelkedéssel az európai lakáspiacon az Eurostat adatai szerint dobogósok lettünk. Budapesten 2016 végére 19,9 millió forintra, a többi nagyvárosban pedig 12,5 millió forintra emelkedett az a lélektani árszint, ami felett már visszaesett a kereslet. Az ingatlan.com elemzése szerint a jövőben részben a kínálatbővülés miatt visszafogottabb lehet a drágulás a lakáspiacon. A múlt év harmadik negyedében Magyarországon a lakásépítési engedélyek 232 százalékkal emelkedtek, Írország mögött a második helyen álltunk Európában. A magyar lakások 11,6 százalékkal drágultak, ezzel az eredménnyel pedig Magyarország lett az első az Eurostat listáján, az Európai Unióban 4,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az ingatlan.com adatai szerint 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest. 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban. Kivételes helyzet, lélektani árszinteknek Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta, a jelentős kínálatbővülés mellett végbement lakásdrágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyről indult el a piac 2014-ben. A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak későbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fűtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése, valamint a befektetési célú vásárlások is. Az ingatlanok árának emelkedése 2017-ben visszaeshet Forrás:Kiss József - Origo A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt évben a vevőknek több hónapra volt szükségük, hogy alkalmazkodjanak az áremelkedéshez. Ennek eredményeként jól láthatók azok az árszintek, amelyeket még elfogadhatónak tartott a piac. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók. Az ingatlan.com adatai alapján a vásárlók ezért 2016 első felében leginkább a 10 milliónál drágább, de 15 milliónál olcsóbb lakásokat keresték. A tavalyi év második felében viszont már a 15–20 millió forint közötti ártartomány volt a legnépszerűbb. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 8,5 millió forint volt az a lélektani értékhatár, ami fölött jelentősen csökkent a lakások és házak iránti kereslet a tavalyi év első felében. 2016 második felében viszont már 12,5 millió forintig emelkedett ez az árszint. Fékeződhet az áremelkedés üteme Balogh László hozzátette, hogy a kínálatbővülés, ezen belül az új lakások megjelenése miatt a drágulás üteme csökkenni fog a következő időszakban. Az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabb idő alatt lehetett értékesíteni egy ingatlant, mint 2015-ben. Ehhez tavaly átlagosan 2,5–3 hónapra volt szükség, településtől és ingatlantípustól függően. Emellett a vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek. „Fontos azonban, hogy az áremelkedésben várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak. Ezek elsősorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvő, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek lehetnek” – tette hozzá a szakember. Let's block ads! (Why?) Forrás...
