Az elejétől fogva tudták a mérnökök, hogy fordítva is bedugható csatlakozó kellene. Többféle formatervű USB-aljzat létezik, azonban 1996 januárjától egészen a 2014 augusztusában véglegesített Type-C-ig volt egy közös vonásuk: a kábeleiket csak egyetlen módon lehet csatlakoztatni. Egy nyomtató esetében ez nem hatalmas gond, hiszen csak nagy néha kell bedugni és kihúzni a kábelt, azonban a számítógépes kiegészítők vagy telefontöltők esetében azért bosszantó, hogy a csatlakozó rossz orientációja miatt rendszeresen nem sikerül elsőre bedugni a kábelt. Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ole Spata Az USB-szabványt eredetileg megalkotott egyik mérnök most egy hosszabb interjút adott a DesignNews portálnak (via CNET), amelyben elárult néhány kulisszatitkot a problémával kapcsolatban. Az Intelnél dolgozó Ajay Bhatt szerint a kezdetektől fogva tudták, hogy „fordítva" is bedugható csatlakozót kellene tervezni, azonban kénytelenek voltak elvetni az ötletet, ugyanis akkor meg kellett volna duplázni a kábelben futó erek számát, és több elektronikára lett volna szükség. „Ha egy bizonyítatlan technológia túl drágának bizonyul, akkor könnyen elképzelhető, hogy pusztán az ára miatt nem fog elterjedni. Vagy legalábbis ettől féltünk. Nagyon árérzékenynek kell lenni a kezdetekkor. Utólag belegondolva az első naptól kezdve lehetett volna jobb az USB, de az akkoriban használt soros vagy párhuzamos portokhoz képest [...] még így is nagy előrelépés volt" – nyilatkozta Bhatt. A mérnök szerint a több eres kábel lehetővé tette volna azt is, hogy az első perctől kezdve nagyobb átviteli sebességet kínáljon a szabvány. TOVÁBBI CIKKEK A ROVATBÓL Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide! Let's block ads! (Why?) Forrás...
