Az újév eleje mindig a nagy számvetések és fogadalmak ideje, így nem meglepő, hogy a közösségi médiában most kezdett el terjedni egy nosztalgiázni buzdító kihívás, amibe egyre több magyar is beszáll. A „2009 vs 2019″, vagy „10 Year Challenge” (Tízéves kihívás) lényege, hogy a felhasználó megoszt magáról egy 2009-es és egy 2019 fotót, így szemléltetve azt, mennyit változott a külseje egy évtized alatt. A különféle felületeken, így a Facebookon, Instagramon, Twitteren már meg is jelentek a kereshető hashtagek, legtöbben a #2009vs2019,#10YearChallenge, #HowHardDidAgingHitYouChallenge,#GloUpChallenge,#AgingChallenge címkékkel látják el montázsukat, a trendnek felülve köztük rengeteg celeb is. A szabályokat persze nem mindenki veszi túl szigorúan, egyesek friss fotó hiányában a 2008-2018 felállást választják, vagy legalábbis valami egészen távoli és látványos pontot ragadnak ki a múltból, amiben megvan a kellő sokkfaktor. A szakembereknek nem tetszik Ugyan a trend a barátok, ismerősök, netezők számára rendkívül szórakoztató, de az arcfelismerő algoritmusok fejlesztői is profitálhatnak belőle a szakértők szerint, mivel a rengeteg nyilvánosan közzétett összehasonlító montázs egyben csomó feldolgozható adatot jelent. Több cikk is taglalja, hogy az emberek vajon miért érzik szükségét annak, hogy ők is megmutassák a változást, és hogy vajon az egész mozgalom adatgyűjtési célzattal indult-e. Crystal Stranger blokklánc-szakértő szerint a Facebook leleményességét ismerve az sem lenne meglepő, ha a közösségi oldal fejlesztői a fotókat felhasználva edzhetnék azon algoritmusukat, ami képes megtippelni egy felhasználó életkorát, vagy alaposabban vizsgálni az arc egyedi azonosítóit. Paul Brislen technológiai szakértő is arra figyelmezteti az embereket, hogy az online biztonságukat is veszélyeztetheti a kihívásban való részvétel, és hogy ezeket a virális trendeket valójában a techcégek fejlesztői indítják útjukra. „Az ilyen játékok lényege, hogy a cégnek hozzáférést adj minél több információdhoz, így jobban megérthessék az ismerősi hálózatod működését, hogy kikkel beszélsz, kiket követsz, és célzottabban hirdethessenek neked.” Brislen szerint a nosztalgiafotók segítségével többek közt az arcfelismerő algoritmusok válhatnak hatékonyabbá, főleg ha önként töltögetik fel azokat a felhasználók. Hasonlóan vélekedik Kate O’Neill, a KO Insights technológiai elemzőcég alapítója is. Ez az elsőre összeesküvés-elméletnek tűnő feltételezés nem is annyira abszurd, ha belegondolunk abba, mennyire értékes a nagy kék óriás számára az arcfelismerő algoritmus, és mekkora port kavart az a fejlesztés, ami képes felismerni fotókon a meg sem jelölt személyeket.
