A Warner Bros. filmcég a múlt héten töröltetett le a Vimeo videomegosztó oldalról több jogsértő tartalmat, többek között részleteket Ridley Scott klasszikus cyberpunk scifijéből, a Szárnyas Fejvadászból is. Ezen részleteket mostanra szerencsére újra visszaállították, a Warner teljes jogi gárdája ugyanis egy olyan helyzetbe futott bele, amibe még soha senki – ez pedig Terence Broad londoni programozó-kutató furcsa kísérleteinek köszönhető. Broad éppen diplomamunkáján dolgozott, amelynek témája a videoképkockák autoenkódolása. Ez csak addig hangzik érdektelennek és érthetetlennek, amíg ki nem derül, hogy ez egyfelől a mesterséges intelligencia, a remixkultúra és az internetes (terjesztési) sarki kevertje, másfelől pedig ennek révén meg lehet tanítani egy mesterséges intelligenciát (pontosabban: egy idegi hálózatot) arra, hogy filmet nézzen. A trükk, gondolhatjuk, a technikai részletekben rejlik. Mik a részletek? A tömörített videó fogalma egyáltalán nem újdonság és nem is kell elmennünk a letölthető DVD-k szürkezónájáig: a YouTube-on megnézhető videóanyagok mind-mind a nyers videószabvány töredékei – minőségben és fájlméretben egyaránt. Azt, hogy egy videó mennyire és milyen jelleggel lesz tömörítve, az ún. tömörítési szabvány mondja meg. Broad ezt egy az egyben ki akarta kerülni, inkább fogott egy tanulásra képes idegi hálózatot és ráengedte a Szárnyas Fejvadászra. A rendszer a film minden egyes képkockáját redukálta egy 200 számjegyű számra (ez volt az enkódolás), majd megpróbálta rekonstruálni az egyes képkockákat az egyes számokból. Mindez annyira sikeres volt, hogy a YouTube szerzői jogvédő rendszere automatikusan le is csapott rá. Tehát, szerzői jog miatt tiltott le egy gép egy másik gép által készített videót az internetről, ami ráadásul gépekről szól, akik olykor nem is tudják magukról, hogy gépek. Az alábbiakban a rendszer működését látjuk: bal oldalt az eredeti filmet, jobb oldalt pedig a gép által össze-, majd kitömörített képet. Broad szerint a film idegi hálózat által „látott” változata teljesen egyedi, hiszen azon alapul, amit egy gép lát a filmből. Gyakorlatilag, mondja a kutató, amit látunk, az maga az, amit egy mesterséges intelligencia lát a filmből. Broad ugyanakkor elmondta: soha senki nem csinált egy ilyen jellegű, így átértelmezett videót, tehát erre még nincs is precedens a joggyakorlatban, magyarabbul megfogalmazva: nincs is jogi definíció arra, hogy ezek a videók jogsértőek-e lennének egyáltalán. A kutató egy hosszabb posztban fejtette ki a Mediumon projektjét, amelyben arra is kitér, hogy szinte kötelező értékű volt az, hogy Philip K. Dick írásain alapuló filmeken próbálja ki a tömörítési módszert, az írót ugyanis kifejezetten foglalkoztatta az “igazi” és a “csak első ránézésre igazi” közti különbség. Ha pedig érdekelné a teljesen átértelmezett Blade Runner, parancsoljon: a Vimeo szerint mégsem jogsértő. Nézze meg addig, amíg nem változik a jogorvoslat, jó szórakozást kívánunk hozzá.
