Ha a francia forradalmi naptár kiállta volna az idő próbáját, a mai dátum ez lenne: 224. év, óriástök napja. Szüret havának második dekádjában járnánk. A francia forradalmárok nem vicceltek vele, hogy fenekestül felforgatják a világot. Még olyan meghökkentő “apróságokra” is volt gondjuk, mint hogy szakítsanak az egyházi eredetű Gergely-naptárral, a változó hosszúságú hónapokkal, a hetekkel valamint a 24 órás napokkal. Az év és a hónapok A cél a keresztény hagyományokkal való radikális szakítás volt, valamint hogy a franciák a forradalomhoz méltó, racionális időbeosztás szerint élhessék életüket. A Nemzeti Konvent 1793. november 24-én rendeletben léptette életbe az új naptárt és időszámítást. A kezdőpont a köztársaság kikiáltása, 1792. szeptember 22. volt, vagyis ezzel indult “a köztársaság 1. éve”. Csillagászatilag is jelentős dátum volt ez, az őszi napéjegyenlőség ideje. Elvetették a hónapok régi, római eredetű elnevezéseit, helyettük az adott periódusra jellemző természeti jelenségek alapján határozták meg őket. Vendémiaire, szeptember 22 – október 21. („szüreti”) Brumaire, október 22 – november 20. („ködös”) Frimaire, november 21 – december 20. („fagyos”) Nivôse, december 21 – január 19. („havas”) Pluviôse, január 20 – február 18. („esős”) Ventôse, február 19 – március 20. („szeles”) Germinal, március 21 – április 19. („sarjadás”) Floréal, április 20 – május 19. („virágzás”) Prairial, május 20 – június 18. („mezei munkák”) Messidor, június 19 – július 18. („aratás”) Thermidor, július 19 – augusztus 18. („hőség”) Fructidor, augusztus 19 – szeptember 16. („gyümölcsérés”) Tizenkét, egyenként 30 napos hónapról van szó, amelyek együtt ugye 360 napot adnak. Az év maradék öt napját egy-egy erénynek szentelték, és az év végéhez tapasztották. Ezek voltak az erény, a tehetség, a munka, a vélemény és a jutalmazások napja. A szökőévek kedvéért négyévente egy hatodik pótnapot, a forradalom napját vezették be. A hetek és a napok Felszámolták a heteket is, az új hónapok három darab dekádra, egyenként 10 napos periódusra osztották, minden 10. nap volt pihenőnap. Ebből már gyaníthatjuk, mennyire repeshetett a nép szíve e reformért, ami havonta három pihenőnapot engedélyezett, és eltörölte a szentek ünnepnapjait is. A napokat sorszámozták, de külön elnevezést is kaptak egy praktikus mezőgazdasági naptár létrehozásának céljától vezérelve. Minden dekád ötödik napja állatnevet viselt, mint ökör, ló, szamár, a 10. pedig egy-egy mezőgazdasági eszközről lett elnevezve: rosta, cséphadaró, kád… Minden más nap növénynevet kapott, mint sárgarépa, hóvirág, nyárfa, vagy gazdaságilag fontos nyersanyagról nevezték el, mint vas, mészkő, pala, réz, satöbbi. Ide kattintva egy kalkulátorral megnézheti, különböző dátumok a forradalmi naptár mely napjaira esnének ma. A decimális beosztást napon belül is megtartották, az addig 24 órát a nappal és az éjszaka jegyében tíz-tíz egyenlő részre osztották, amelyek egyenként 100 másodpercre bonthatók, majd így tovább egészen addig “a legkisebb részig, amely az időtartam észlelésére alkalmas”.
