Így tehát Anne Frank naplójából tudományos célokra szabadon idézhetők és publikálhatók szövegrészletek. A 16 évesen meggyilkolt német zsidó lány a nácik elől egy amszterdami lakás padlásszobájában bujkált a háború alatt. Árulás nyomán azonban elfogták és haláltáborba hurcolták. A lány világhírű naplóját az egykori amszterdami rejtekhelyet múzeumként működtető holland Anne Frank Alapítvány és a Holland Tudományos Akadémia tudományos kutatás tárgyává tette, a kutatási eredményeket pedig publikálni is szándékoznak jövőre a könyvből vett idézetekkel. E publikációt akarta megakadályozni bírósági keresetével a naplóval kapcsolatos szerzői jogokat az egész világra nézve birtokló svájci Anne Frank Alap. A napló amúgy a holland állam tulajdonát képezi, amely az amszterdami alapítványnak adta azt tartós kölcsönbe. A bíróság szerint a svájci szervezet nem tudott tartalmi érveket felhozni a publikálás ellen, ráadásul a tudományos kiadvány csak korlátozott mennyiségben használ fel egyenes idézeteket. A bíróság ugyanakkor helyben hagyta, hogy a napló szerzői jogi védettsége ne járjon le a szerző halálától számított szokásos 70 év elteltével, vagyis az idei év végével, hanem csak 2037. január 1-jén. Mert a fennmaradt jegyzetek egy részét először csak 1986-ban publikálták. A holland törvények értelmében innentől számítva 50 évnek kell eltelnie a védettség megszűnéséig.
