Barcelonában ezen a héten tartják a 2019-es Mobil Világkongresszust (MWC), ahol számos gyártó rántja le a leplet a legújabb telefonjairól. Köztük az LG, akik három készüléket hoztak az eseményre: az 5G-s V50 ThinQ-t, illetve a G8 ThinQ-t – ez utóbbiból pedig lesz egy szerényebb, de olcsóbb G8s modell is. Furcsa megoldással érkezik az LG első 5G-s okostelefonja Az LG V50 ThinQ nemcsak az 5G-s mobilhálózatok megjelenésére van felkészítve, de más is akad a tarsolyában. A kérdés csak az, hogy ez mennyire hozza majd lázba a vásárlókat. A HARDVER RENDBEN VAN Hardver szempontjából – akárcsak a V50 esetében – nem lehet ok panaszra: 6,1 hüvelykes, HDR10-es támogatottsággal rendelkező, FHD+ (3120 x 1440 pixel) felbontású OLED panelt kapunk, amit egy Qualcomm Snapdragon 855 processzor egészít ki, 6 GB RAM-ot és 128 GB tárhely társaságában. Az aksi 3500 mAh-es, támogatja a Quick Charge 3.0-t, illetve a telefon USB Type-C csatlakozón keresztül tölthető. Kézbe vettük – Fotó: Birkás Péter / 24.hu Ami a kamerákat illeti, ezen a területen a G8 kicsit elmarad a V50-től, hiszen az ottani hárommal elletétben a hátlapon itt csak két egység kapott helyet: egy 12 megapixeles főszenzor, illetve egy 16 megapixeles nagylátószögű kamera. A dizájn ugyanakkor itt is jól sikerült: a szenzorok beleolvadnak a hátlapba, ami Gorilla Glass 6 borítást kapott, illetve itt találjuk a hagyományos ujjlenyomat-olvasót is. A dizájn rendben van, a hátlap pedig szép csillogós – Fotó: Birkás Péter / 24.hu TÉNYLEG BÚCSÚT MONDUNK AZ ÉRINTÉSNEK? Ez eddig nem olyan izgalmas, ugyanakkor, ha elkezdünk az előlapi kamerákkal foglalkozni, akkor kiderül, hogy az LG ezzel a készülékkel is igyekszik kitűnni a meglehetősen sűrű tömegből, méghozzá egy forradalminak szánt funkcióval, amit korábban úgy harangoztak be, hogy „Goodbye Touch” (viszlát érintés), és azoknak lett igazuk, akik ebből érintés nélküli vezérlésre tippeltek. Az előlapon két szenzor kapott helyet: egy teljesen átlagos, 8 megapixeles szelfikamera, továbbá egy Time of Flight (ToF) egység, amit aa cég Z kamerának nevezett el. Ez képes arra, hogy felismerje a korábban eltárolt, az ujjlenyomatnál is egyedibb érhálózatot a tenyerünkről, így a kód, ujj és archasználat mellett kapunk egy negyedik lehetőség a telefon feloldására: elég felé tartani a tenyerünket. A készülék pusztán a tenyerünkkel is feloldható – Fotó: Birkás Péter / 24.hu A „Goodbye Touch” ezzel viszont még nem ér véget, hiszen a ToF kamera felismeri az úgynevezett Air Motion mozdulatok, azaz a levegőben végrehajtott gesztusokat: egy suhintással felvehetjük a telefont, ha hívás érkezik, az ujjaink mozgatásával állíthatunk a hangerőn, sőt egy speciális kézmozdulattal még képernyőmentést is készíthetünk ilyen módon, a kkijelző birizgálása nélkül. Habár az kétségtelen, hogy vannak szituációk (ha épp tésztát gyúrunk), mikor jól jöhet, hogy nem kell a telefonhoz érni, és pusztán levegőben megtett mozdulatokkal elérhetünk funkciókat, ugyanakkor ennél a készüléknél is érződik, hogy az LG nagyon akart valamit, amivel kitűnhet a konkurensek közül, de a V50-hez hasonlóan itt sem sikerült olyasmivel előállni, ami valóban hasznos lehet a felhasználók számára. Így lehet állítani a hangerőt – Fotó: Birkás Péter / 24.hu A VÁLASZ: NEM Mert felvetődik a kérdés, hogy gyúrunk-e tésztát olyan sűrűn, hogy csak ezért vegyünk olyan telefont, aminek néhány (de nem az összes) funkcióját elérhetjük speckó mozdulatokkal? Az menő, hogy a tenyerünkkel is feloldható a készülék, de vajon hányszor van szükségünk a telefonra úgy, hogy utána nem akarunk egyáltalán hozzáérni? Ha nem sokszor (márpedig nem sokszor), akkor miért oldanánk fel a levegőbe tartott tenyerünkkel, hogy utána rögtön a kezünkbe is vesszük? Újabb kérdés: minek a képernyőmentés érintés nélkül, ha aztán azonnal a telefon után nyúlunk? Nyilván azért készítettük a képet, hogy feltöltsük vagy elküldjük valakinek – ezek pedig megoldhatatlanok pusztán mozdulatokkal, és kettőt érinteni is gyorsabb, mint a Google Asszisztensnek parancsokat adni. Szóval az érintés nélküli, a helyszíni demók alapján túl sok lehetőséggel nem kecsegtető mozdulatos vezérlés nem tűnik valóban hasznos innovációnak, ráadásul a bemutató után, mikor az újságírók rászabadulhattak a kiállított készülékekre, villámgyorsan kiderült, hogy a rendszer egyáltalán nem olyan intuitív, és egyáltalán nem működik olyan zökkenőmentesen, ahogy azt a prezentáció sugallta. Persze mindent be lehet gyakorolni, a hostessek például már egészen ügyesen oldották fel a képernyőt, állították a hangerőt és készítették a képernyőmentéseket, de nekik pont az volt a munkájuk, hogy betanulják ezeket. Viszont megint jön a kérdés: vajon hányan fognak vesződni egy olyan funkció elsajátításával, amire a mindennapi használat során csak nagyon kevés alkalommal van szükség? Szerintünk nagyon kevesen. Az LG G8 ThinQ egész remek telefonnak tűnik: a hardver rendben van, az OLED-képernyő gyönyörű és támogatja a HDR 10-et, a készülék az IP68 szabványnak megfelelően víz- és porálló, nagyon jók a hangtulajdonságai (Boombox hangszóró, Crystal Sound OLED sztereohangszóró, 32-bites Hi-Fi Quad DAC, DTS:X 3D térhangzása), ugyanakkor a legnagyobb menőségnek beharangozott kézfelismerés és érintés nélküli vezérlés az első tapasztalataink alapján teljesen feleslegesnek tűnik. Hogy mindezt mikortól és mennyiért kínálja az LG, azt még nem tudjuk, viszont a telefonból lesz G8s változat, ami annyival tudott kevesebbet a nagytestvérnél, hogy a 6,2 hüvelykes AMOLED képernyő felbontása mindössze 1080 x 2248 pixel, illetve itt hiába kapunk 3 hátlapi kamerát, ezek összességében szerényebb képességűek (13 MP nagylátószögű / 12 MP normál látószögű / 12 MP telefotó lencse), ugyanakkor a kézfelismerés és az Air Motion itt is játszik.
