Tudomány Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése

Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörő munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért. A cikk hamarosan bővül.






A fizikai Nobel-díj 2017-es kitüntetettjei

Forrás: nopelprize.org
A mostani 111. díjodaítélés


A fizikai Nobel-díjat 1901 és 2016 között eddig 110 alkalommal ítélték oda 204 tudósnak, de a díjazottak száma 203, mert az amerikai John Bardeen – eddig egyedüliként – két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy tudós, 32 alkalommal kettő, 31 alkalommal pedig három. 1901 óta hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományoztak fizikai Nobel-díjat.

Az eddigi kitüntetettek között két nő van: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott. Marie Curie több szempontból is rekorder: személyében 1903-ban először érdemelt ki nő Nobel-díjat, amikor férjével, Pierre Curie-vel elnyerték a fizikai Nobelt. A kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas tudós.

A fizikai Nobel-díjasok átlagéletkora 55 év. A díjat legfiatalabban, 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg kapta, legidősebb korában pedig 2002-ben az akkor 88 éves Raymond Davis Jr. nyerte el. "Családi" díjazásra a Curie házaspáron kívül több példa is van még a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de Niels Bohr (1922) és fia, Aage N. Bohr (1975), Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint J.J. Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.

Magyar díjazottak


Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".

Let's block ads! (Why?)

Forrás...