Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít. A Downing Street szóvivője a felsőbírósági végzés csütörtöki ismertetése után nem sokkal bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a végzést a legfelsőbb bíróságnál. A legfelsőbb bíróság december első hetére már tárgyalási időt is kijelölt a kormányzati fellebbezés elbírálására. A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazásona többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Húzódik a kilépés Theresa May miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását. A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát. E forgatókönyv alapján a brit EU-tagság sem feltétlenül szűnne meg 2019 első negyedének végéig, ha az 50. cikkelyt a parlamenti eljárás miatt a kormány terveivel ellentétben nem sikerül aktiválni 2017 első negyedévének végéig. Theresa May brit miniszterelnök Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválását célzó kormányzati álláspont ellen többen is jogi kifogást emeltek, azzal az érvvel, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni. Az ügy e jogi kifogások miatt került a londoni felsőbíróság elé, amely az eljárást az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya keresete alapján indította el. A parlament mondja ki az utolsó szót? A több ügyfél megbízásából eljáró jogi iroda egyesített keresete szerint a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás – jóllehet eredményéhez nem fér kétség – nem bír kötelező jogi erővel, és a döntés a kilépési folyamat elindításáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik. A parlament hatáskörébe tartozik? Forrás: Manuel Cohen/Manuel Cohen A Mishcon de Reya érvelése szerint – amelyet a londoni felsőbíróság csütörtöki végzése teljes mértékben elfogadott –, ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a brit kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, és ebben az esetben az aktiválási értesítés is jogilag megtámadható lenne. Nagy-Britannia leminősítve A világ egyik vezető hitelminősítője, a Standard & Poor’s már a népszavazás eredményei után azonnal jelezte, hogy „tarthatatlan” Nagy-Britannia jelenlegi, legmagasabb szintű „AAA” hitelminősítése. A briteket végül le is minősítette az S&P, jelenleg „AA” besorolással tartják nyilván Nagy-Britannia adósbesorolását. Hasonlóan tett a Moody’s és a Fitch is. A Moody’s ráadásul szerdán bejelentette, hogy ismét leminősíti a brit államadós-osztályzatot, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, mivel ez érdemben gyengítené a brit gazdaság középtávú növekedési dinamikáját. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
