A gépjármű értékcsökkenésének megítélése és az ezért igényelhető kártérítési összeg meghatározása szempontrendszerének klasszikus példáját adja a ködösített, kiismerhetetlen kártételnek. Ennek ellenére lehetséges néhány stabil fogódzót, tájékozódási pontot találni az igény felméréshez – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vágány Tamás leszögezte: az értékcsökkenés fogalmilag, jogi szempontból egyértelműen a közvetlen kár része, nem pedig valamiféle kegyelmi szolgáltatás a károkozó és biztosítója részéről. A gépjármű fizikai rongálódásának kiküszöbölése csak az egyik (persze rendre jelentősebb) része a vagyonban beállott kárnak. Ezzel egyenjogú, azonnal jelentkező kárelem a jármű forgalmi értékének hátrányos változása. A hátrány ahhoz képest értendő, mintha a rongálódás nem következett volna be. Minden rongálódás egyúttal értékcsökkenéssel jár, de ez valóban nem minden esetben ismertethető el. Relatív fogalom az értékcsökkenés Az értékcsökkenés ugyanis egyúttal egy relatív fogalom, a kifejezhetősége nem csak a sérülésképtől függ, hanem a jármű egyéb paramétereitől is, így a korábbi sérülésektől, a jármű műszaki elhasználtságától, állapotától, de még attól is, hogy milyen célra használták és milyen az adott típus helyi piaci keresettsége. Az értékcsökkenés számításával kapcsolatosan nem az alapelvek jelentik a problémát, azt például mindenki beláthatja, hogy egy kimutathatatlanul javítható lökhárító-karcolás nem jár értékvesztéssel, ellenben a körbefényezésen átesett jármű esetével – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A gyakorlatban az okoz problémát, hogy a kár megtérítéséért felelős biztosítótársaságok eleve nem is teljesítenek ezen a jogcímen saját maguktól, és ha el is bírálják a károsult értékcsökkenési igényét, akkor mechanikusan alkalmaznak általuk irányadónak vélt szabályokat, dogmákat. Dogmák és valóság Ilyen dogma például az, hogy hat éves kor és/vagy kb. 60 ezer kilométer futásteljesítmény felett nem állapítható meg értékcsökkenés. Egy másik dogma az, hogy a taxi-üzemű gépjármű tulajdonosa eleve ne is álmodjon értékcsökkenésről. Az ilyen és ehhez hasonló szabályok döntően az egyes perekben felkért szakértők állásfoglalásain alapul. Ennek nyomán formálódott és formálódik a bírói gyakorlat, aminek a hatása eltorzítva – a biztosítók által szelektíven átemelt szabályok érvényre juttatásával - jelenik meg a peren kívüli kárrendezési gyakorlatban. A gépjárművek értékmeghatározására általánosan bevett és elfogadott rendszer az Eurotax jármű-értékelés. Amikor a kárkori érték meghatározása a kérdés, az ezzel a programmal kiszámított érték a mérvadó. Ez a program a gépjármű sérülését is figyelembe tudja venni az érték meghatározása során – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás. Ennek eredménye pedig mindig alacsonyabb forgalmi értéket eredményez, mintha a jármű sérülésmentes lenne. Ennek ellenére ezt a számítási módszert nem kedvelik a biztosítók, helyette több más számítási módszert részesítenek előnyben, lehetőleg olyat, ami nem- vagy csak alig ismeri el az értékcsökkenést a károk között. A különböző módszerek között semmiféle jogszabályi különbségtétel nincs, egyik sem előrébb való, mint a másik. Akinek tehát elutasítják az értékcsökkenésre vonatkozó kárigényét, tudakolja meg, milyen módszerrel számolt a biztosító, majd végezze vagy végeztesse el más módszerekkel is a számítást és annak alapján adjon be panaszt, felülvizsgálati kérelmet. Álságos hazai gyakorlat Azért is rendkívül álságos a hazai biztosítótársaságok gyakorlata az értékcsökkenés ügyében, mivel az ellenkező esetben, tehát amikor új alkatrész kerül beépítésre a járműbe a károsodott használt helyett, azonnal 30-80 százalékban alkalmazzák az avultatás intézményét, azaz levonják az értékemelkedés hatását. Ez az értékcsökkenés fordítottja. A javított jármű értékcsökkenése vonatkozásában érdekes módon már nem működik ez a logika magától értetődően – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Sokan követik el azt a hibát, hogy a károsult jármű megőrzéséről nem gondoskodnak megfelelően, ezáltal abban további jelentős értékromlást könyvelhetnek el. A károsultat állagmegóvási, kármegelőzési kötelezettség terheli, azaz a gépjármű műszaki állapotának megóvása tekintetében minden tőle elvárhatót köteles megtenni. Ennek elmulasztása esetén az ebből eredő további kár nem hárítható át a károkozóra. Ha lefoglalják a gépjárművet Előfordulhat, hogy a gépjárművet időlegesen a rendőrség lefoglalja. Ennek során a jármű átadásakor nagyon határozottan kell fellépnie a tulajdonosnak, az átadáskor felvett átvételi jegyzék elkészítésekor, az állapotfelmérésben vagy jegyzőkönyvben nagyon pontosan le kell írni, hogy milyen részei sérültek az átadott járműnek. Az őrzés során ugyanis tovább károsodhat a gépjármű, kivált, ha a nyomozó hatóságnak nincs megfelelő infrastruktúrája ennek elkerüléséhez. A nem megfelelő őrzésből eredő következményi kárt csak akkor lehet eredményesen érvényesíteni, ha az átadáskor kellően pontos dokumentáció született és van mihez viszonyítani a visszaszolgáltatás idején fennálló állapotot. Forrás: Gulyás Péter Műszaki szempontból tehát a járműveknek nem egyszerűen életkora és futásteljesítménye, hanem állapota van. A bizonyíthatóan gondosan karbantartott, megkímélt és sérülésmentes gépjármű bizonyosan nagyobb forgalmi értéket képvisel az azonos futásteljesítményű és életkorú, de elhanyagolt járműnél. Éppen ezért az előbbit ért komoly sérülésnél nem zárható ki az értékcsökkenés automatikusan csupán azon az alapon, mert meghatározott objektív értékek túlhaladottak a gépjárműben. Panasz és független vizsgálat Érdemes panasszal élni, felülvizsgálatot kérni akkor, ha az értékcsökkenésre vonatkozó igényt első körben elutasította az adott biztosító. A kérelmet különösen akkor célszerű előterjeszteni, ha hitelesen igazolható a jármű karbantartottsága, ha első tulajdonosról van szó és a jármű korábban még nem vagy csak bagatell mértékben károsodott. Alaposabb számítást elvégeztethetünk független igazságügyi gépjármű szakértővel. Ennek tízezres nagyságrendű költsége van ugyan, ám alaposnak bizonyuló igény esetén az erre fordított kiadás is teljes egészében követelhető – mondta végezetül dr. Vágány Tamás. Let's block ads! (Why?) Forrás...
