Nagyvilág Gyűlöletbeszéd és vallásgyalázás: itt vannak a jogi válaszok

Napjaink legnagyobb konfliktusaira próbál jogi válaszokat keresni a Robert A. Kahn által jegyzett - A gyűlölet szabadság – amerikai és európai perspektívák című kiadvány. A Wolters Kluwer kiadó által kiadott tanulmánykötetben többek között a gyűlöletbeszéd, és annak tiltását is részletesen megismerhetjük.


Tiltani kell-e a gyűlöletbeszédet? Más választ adunk-e, ha a gyűlöletbeszéd népirtástagadásban nyilvánul meg? Mi a helyzet a vallások gyalázásával? Mit gondoljunk a például a vallási öltözékek, például a hidzsáb, burka, vagy a burkini viselésének a betiltásáról? Mi motiválja az ilyen tilalmakat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik A gyűlölet szabadsága – amerikai és európai perspektívák - című kötet.

Három téma


Robert A. Kahn professzor szólásszabadsághoz kapcsolódó tudományos munkássága három, egymással szorosan összefüggő témával foglalkozik: a gyűlöletbeszéddel, a blaszfémiával és a népirtások tagadásának korlátozásával. E három, Európában és azon belül Magyarországon is gyakran tárgyalt téma vonatkozásában plasztikusan világít rá az amerikai szólásszabadság-jogi gondolkodás főbb vonásaira, de a legtöbb amerikai szerzőtől eltérően mély empátiával viseltetik az európai jogrendszerek iránt is, és igyekszik az európai és az amerikai jogrendszerek közötti – e tekintetben élesen kirajzolódó – különbségeket megismertetni olvasóival.

Ennek bemutatásához az egyes bírósági ítéletek szövegein túl szükség van a társadalmak, közösségek történelmének, hagyományainak, gondolkodásmódjának, közéleti vitáinak, intellektuális életének vizsgálatára is. Mindemellett Kahn az európai jogi gondolkodásmód lényegi pontjainak azonosításával az amerikai jogrendszer által választott megközelítés megértését és megítélését is jóval mélyebben teszi lehetővé.



Robart A. Kahn könyve a vallási szimbólumok tiltásának a jogi környezetét is alapoan feltárja

Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Scott Olson
Válaszok széles tárháza


Nem pusztán az alkalmazott szabályok és gyakorlati érvényesülésük bemutatására törekszik, hanem a korlátozások mögötti érvek és érdekek elemzése által olvasói számára a saját jogrendszerük döntései mögötti mozgatórugókat is más megvilágításba helyezve tárja fel. Végeredményben ez lenne a jogösszehasonlítás egyetlen, biztosra vehető haszna: saját jogrendszerünk és jogi kultúránk mélyebb megismerése.

A kötetben megismerhetik, hogy a különböző országokban, így Kanadában, Franciaországban, Németországban, Dániában és Hollandiában élő emberek, hogyan viszonyulnak a gyűlöletbeszédhez. Kiderül, hogy a történelmi események hogyan formálják a gyűlöletbeszédhez való viszonyulásukat, és át lehet tekinteni a válaszok széles tárházát. A gyűlöletbeszédre vonatkozóm jog területe igen sokszínű, sűrű erdőkkel, tekergő ösvényekkel teli vidék, ahol csodálatos kilátást kínáló meredélyeket is találhatunk – írta Kahn.

Nincs megnyugtató megoldás


Kivételesen aktuális és különösen elgondolkodtató eme könyv, mely igyekszik a lehető legsokoldalúbban bemutatni a vallások és a szólásszabadság, másképpen fogalmazva a Nyugat és a vallás rendkívüli viszonyát. Kahn is megfogalmazza, hogy a közeljövőben nem várható megnyugtató megoldás az olyan problémákra, mint a fejkendőviselés, a Mohamed prófétáról készülő karikatúrák, vagy a muszlimok beilleszkedése az Egyesült Államok és Európa hagyományos keretek között működő társadalmaiba. A félelmet és a gyanakvást nem tudja eloszlatni ez a kötet, de párbeszédre hív és kérdéseket fogalmaz meg.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...