A csillagászati ősz a napéjegyenlőséggel kezdődik, ami szeptember 22-23 táján van, de e jeles esemény a néphagyományban szeptember 21-éhez, Máté napjához kötődik. Kezdjük az egzakt tudománnyal. Visszavonul a fény Idén szeptember 23-án 10:20 perckor következik be az őszi napéjegyenlőség – a déli féltekén a tavaszt várják, ott logikusan tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. Percre pontosan ekkor lépi át a Nap az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontját, az őszpontot. Másként fogalmazva csillagunk az éggömb északi féltekéjéről a délire lép. A napéjegyenlőség napján a Nap pontosan 90 fokban delel az Egyenlítő fölött, és az egész bolygón ugyanannyi ideig van sötét, mint világos. Nálunk innentől kezdve csökken a világos periódus hossza egészen a téli napfordulóig. Három nap “késés” Ha viszont megnézzük a napkelték és napnyugták időpontját, szeptember 23-án ez 6:30 és 18:41. Vagyis a nappal 12 óra 11 perc, az éjszaka 11 óra 49 percig tart – és ez nem fele-fele. A megoldást a légkör fénytörő hatása jelenti: a napfény emiatt már öt-hat perccel azelőtt érzékelhető a földön, mielőtt megjelenne a horizonton, és ugyanígy nyugta után is még öt-hat percig világos van. A szombat, szeptember 26. lesz az a nap, amikor valóban 12 órás nappalt és 12 órás éjszakát érzékelünk. A napéjegyenlőség után három nappal. A bor és a búza És akkor térjünk vissza Mátéhoz, amikor is elődeinknek számos teendőjük akadt. Maga az evangelista, mint patrónus ünnepe Magyarországon nem tartozik a legrangosabbak közé, a Katolikus Lexikon szerint azért, mert jelesebb ünnepek – Kisasszony, Szent Kereszt fölmagasztalása, Mihály – között szerepel. Ettől függetlenül több Vámos elnevezésű település patrónusának választotta a Biblia szerint a vámon ülő Mátét. A megfigyelések alapján úgy tartották, ha Máté napján tiszta, napos az idő, abban az évben borban nem lesz szükség. A néphagyományok közül talán a legfontosabb, hogy sok vidéken Máté hetében kezdték az őszi búza vetését. Ám máshol épp e napon nem szántottak, mert úgy vélték, az ilyen földet felveri a gaz: szeptember 21-ét Gazos Mátéként emlegették. Göcsejben az egész hét neve pelvahét, vagyis az ilyenkor vetett búza polyvás lett. Szántás (Fortepan) Jusson a madaraknak is Vetés előtt a szegediek rövid fohászt mondtak: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Egerbaktán Miatyánkot és Üdvözlégyet, a kötényben levő vetőmagra pedig háromszor keresztet vetettek. Hollókőn pedig a gazda vetés után a föld mind a négy sarkán letérdelve imádkozott. Volt, ahol a magvető három szem búzát tett a nyelve alá, és mindvégig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, ráköszöntek, nem reagált, mondván: a madarak nyelve leragadjon és ne kapjanak rá a vetésre. A székelyek gyakorlatiasabbak voltak, ők nem akarták a madarak nyelvét leragasztani. Imájuk így hangzott: “Édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belőle!”. Az egész lényege pedig, hogy a héten minden szempontból beköszönt az ősz,örüljünk neki.
