Tudomány Hamarosan olvasható lesz a trianoni békedelegáció naplója

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatócsoport első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, ez a magyar békedelegáció naplója lesz - mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot vezető történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Magyarul mindeddig nem volt hozzáférhető


A kötet eddig magyarul meg nem jelent dokumentumok alapján arról fog szólni, hogy miként dolgozott a magyar békedelegáció Párizsban - ismertette. Kitért arra, hogy

egyenlőre olyan dokumentumok nem kerültek elő, amelyek radikálisan megváltoztatnák az eddigi tudást,

felfogást a békeszerződésről, de ilyen írások felbukkanását nem lehet kizárni.



A "békecsinálók" (balról jobbra): David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök

Forrás: Wikimedia Commons

Több kollégája végez vizsgálatokat, levéltári kutatásokat, egyebek között Rómában, Bukarestben és az Egyesült Államokban. Minden eredmény elérhető lesz könyv formájában vagy az interneten - jelezte.



Apponyi Albert gróf,(középen) a magyar tárgyaló küldöttség vezetője

Forrás: Wikimedia Commons


Ablonczy Balázs elmondta: a csoport több tudományág képviselőiből, történészekből, földrajztudósokból, szociológusokból, irodalomtörténészekből áll, akik hosszabb távú folyamatokat figyelnek, és olyan eddig nem vizsgált témaköröket is megvilágítanak, mint a menekültkérdés és a menekültek integrációja.

Az egész világ elborzadt


A trianoni békeszerződés (a korabeli terminológiában békediktátum) az első világháborút lezáró párizsi békeszerződési rendszer részét alkotta, amelyben a győztes antant hatalmak meghatározták Magyarország, mint a háborúban vesztes Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama békefeltételeit, illetve a Monarchia felbomlása miatt az ország új határait.

A szerződés VIII. fejezet 161. cikkelyében a győztesek deklarálták az ország felelősségét

a háborúval okozott károkért, amelyek megtérítésére jóvátételt állapítottak meg Magyarország terhére.



A magyar kormányküldöttség tagjai megérkeznek a Kis Trianon-palotába, a békeszerződés aláírására, 1920. június 4-én

Forrás: Wikimedia Commons

A trianoni szerződésbe a Monarchia feldarabolásáért legelszántabban kiálló csehszlovák külügyminiszter Edvard Benes követelésére - többek között - az alábbi cikkely is bekerült: „Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő."

Békét arattak, háborút vetettek


A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviselői, Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írták alá a versailles-i Kis-Trianon-palotában, 1920. június 4-én.



Edvard Benes csehszlovák politikus, a Monarchia feldarabolásának, és magyarország megbüntetésének legfőbb szószólója

Forrás: Library of Congress

A párizsi békeszerződésekkel a győztes nagyhatalmak - elsősorban Franciaország – legfőbb célja Németország és a vele szövetséges államok alapvető meggyengítése, a soknemzetiségű volt európai nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia, továbbá az Oszmán Birodalom feldarabolása, valamint egy új – alapvetően francia dominancián alapuló – európai hatalmi egyensúly létrehozása volt. A békeszerződés Magyarország új határainak megállapítása során ténylegesen figyelmen kívül hagyta a Wilson amerikai elnök javasolta etnikai rendezőelvet, és a történelmi Magyarország területeinek több mint kétharmadát az utódállamokhoz csatolta.



A történelmi Magyarország etnikai viszonyai 1880-ban

Forrás: Wikimedia Commons

A Párizs környéki békeszerződések igazságtalan jellege, már a kortársak előtt is nyilvánvaló volt.

Foch marsall szerint a versailles-i békerendszer nem valódi békeszerződésnek, csak húsz éves fegyverszünetnek tekinthető. A Párizs környéki békerendszer volt legfőbb oka az 1920-as években kibontakozó akut németországi gazdasági és politikai válságnak, amely Hitler hatalomra jutásához, és végül, a második világháborúhoz vezetett.



A versailles-i békeszerződés komoly szerepet játszott Hitler hatalomra jutásában, és a második világháború kirobbanásában

Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Dpa


A trianoni békeszerződést a magyar országgyűlés „... tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott" az 1921. évi XXIII. törvénycikkel iktatta be a magyar jogrendszerbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...