Akik követik a hardverpiacot tudják, hogy most bizonyos videokártyákat megdrágultak, de mi is ez a bányászat? Hogy működik? Napjaink aranylázának is nevezik a bitcoin- helyesebben szólva kriptopénz-bányászatot. Mert nem csak a Bitcoin létezik ám, számos új virtuális valuta is a nyomába szegődött: van már Ethereum, de Dogecoin is létezett már (igen, a mém után). De mi is ez a kriptopénz egyáltalán és miként működik? Hogyan „bányásszák” és mi ez az új őrület körülötte? Mielőtt azonban bármibe is kezdenénk, egy dolgot tisztázzunk: a pénz csak egy „csinált” fogalom, a papír és az arany csupán szimbólumok, fizikai reprezentációi ennek az elméleti konstrukciónak. Ha ezt elfogadjuk, könnyebb feldolgozni, hogy miként lehet egy kódsornak „valós” értéke. Kő' pénz? Kőpénz. A legrégebbi, és amiről jó eséllyel már legtöbben már hallhattatok, a Bitcoin (BTC). A 2009-ben feltűnt valuta egy bizonyos „Satoshi Nakamoto” álnéven tevékenykedő személy vagy csoport kreálmánya. Az ötlet azonban nem az övék, a rendszer Wei Dai „B-Money” elképzelésére épül, melynek gyakorlati megvalósítása a Nakamoto érdeme. A lényege egy olyan valuta létrehozása volt, melyet ellentétben a bankszámlánk tranzakcióival nem lehet nyomon követni, de ugyanolyan megbízható (értsd: lopás- és hamisításbiztos), ha nem jobban. Az így létrejött, decentralizált valuta lényege, hogy nem szükséges hozzá egy bankrendszer, vagy állam léte - az ezekbe a szervekbe fektetett bizalom helyett matematikai bizonyítékra épül a digitális pénzcsere. Hogy mi ez a bizonyíték? A megoldás a rendszerbe van kódolva, de mielőtt elméyednénk jobban benne, vegyünk egy találó példát az emberiség történelméből. A Csendes-óceáni Yap szigetén élők érdekes pénzt vezettek be: a nagyobb beruházások (élőállat, menyasszony, ház) ellenében hatalmas faragott sziklákkal „fizettek” egymásnak, melyeket megmozdítani sem lehetett. Fizetéskor a nagy nyilvánosság előtt annak tulajdonosa változott - így mindenki tudta, hogy melyik szikla kié, mindegyiknek csak egy tulajdonosa lehetett, és nyilvánvalóan hamisítani sem lehetett egykönnyen. Digitális valuta a digitális világnak Hogy miként jön ehhez a kriptopénz? Nyilván nem köveken cseréljük le a névtáblákat - helyette egy nyilvános hálózat által naprakészen tartott főkönyvben van nyilvántartva az összes valaha lezajlott bitcoin-tranzakció, így minden egyes bitcoin gazdája nyomon követhető. Az összes könyvelnivaló egységekre bontva, meghatározott méretű blokkokba „csomagolva” kerül eltárolásra, mely tartalmazza az előző blokk címsorát, és így tovább, innen az elnevezés, „block chain”. Ide kapcsolódik maga a bányászat is, mely tulajdonképpen nem más, mint számfejtés: a hálózatot alkotó bányászok gépei a megfelelő szoftver segítségével ellenőrzik és hagyják jóvá a nyilvános főkönyvet (a block chaint). Hogy főkönyvhamisítást ki lehessen zárni, munkájuk bizonyítékaként (proof-of-work, POW) pedig egy bonyolult matematikai feladványt oldanak meg, melyet ellenőrizni könnyű, de előállítani nehéz. Az ezt meghatározó algoritmus, ezáltal pedig a bizonyíték előállítása ráadásul a hálózat összteljesítményéhez mérten válik egyre bonyolultabbá. Ennek másodlagos célja a hamisítás akadályozásán túl az egyenletes pénzellátás biztosítása. Ugyanis minden egyes, a hálózat tagjainak többsége által jóváhagyott POW után meghatározott mennyiségű Bitcoin (jelenleg 12,5) illetve a könyvelt tranzakciók után járó jutalék üti a bányász markát. Cikkünk szempontjából fölösleges jobban elmerülni a részletekben, mert olyan fogalmak kerülnek elő, mint a nonce és hashing - nem célunk azonban mindenkit elriasztani és informatikai és kriptográfiai kurzust tartani, arra ott az egyetem. Ezzel kapcsolatban tehát most elégedjünk meg ennyivel, és lépjünk tovább. XXI. századi aranyláz Gyakran az aranyhoz hasonlítják a kriptopénzt, mely párhuzam azért állja meg a helyét, mert az az aranyhoz hasonlóan véges készlet áll majd rendelkezésre. Az egyszerre forgalomban levő Bitcoin mennyisége 21 millió egységben van limitálva, az előre meghatározott „vége” a valutának 2140-ben jön el. Na nem szűnik meg létezni, csupán innentől új pénz nem kerül forgalomba, bevételt csak a tranzakciós díjból tehetnek majd zsebre a résztvevők. Míg egyes közgazdászok esküsznek a limitált valutára (például a nyomtatott pénz mögött álló aranyfedezetre), addig megint mások a rendszer hátrányait emlegetik föl, mely betegségeknek az eddigiek alapján a Bitcoin is ki van téve, sőt átesett már pár összeomláson. Jelenleg azonban egy uncia aranynál is többet ér egyetlen virtuális pénz, így érthető az őrület - kérdés csak az, hogy meddig tart majd. Hatás-ellenhatás Az újonnan indult digitális aranyláz a Bitcoin értékének imént említett emelkedésével, valamint az ár-teljesítmény arányban kiválóra vizsgázó videokártyák megjelenésével magyarázható. Nem is kellett több, a GPU-k tömeges felvásárlásába kezdtek a bányászok, mely feltornázta melynek láttán egyes gyártók kifejezetten a bányászatra kialakított (videokimenet nélküli) hardvereket dobott a piacra. Előbb-utóbb azonban a lufi kipukkan és megint nagyot zuhan majd a Bitcoin piaci értéke, addig azonban ki kell várnunk vagy más videokártyába beruháznunk. Hogy a jövő pénze lenne a Bitcoin, Ethereum és társaik? Véleményünk szerint ebben a formában még nem, de legalábbis nem mostanában. Az viszont bizonyos, hogy egyre több helyen fogadják el a teljes egészében decentralizált digitális valutákat, és kecsegtető vállalkozásnak tűnik a bányászat – de ma már nem elég, ha bekapcsolva hagyod a gépet éjszakára, komoly a konkurencia, zárásként mutatunk egy Ethereum „bányász-farmot”, tavalyról. Ennek láttán talán érthető, hogy miért is szöknek fel az árak, és miért nem győzik a gyártók. Let's block ads! (Why?) Forrás...
