A hidegháború vége óta nem volt ekkora fegyverkezés Európában a szakértők szerint. A Royal United Services Institute felmérései alapján az európai nemzetek védelmi büdzséje a következő hét év során legalább 51 milliárd dollárral emelkedik majd. A fegyverkezésre fordított összeg így a 2013-as év katonai kiadásainak másfélszeresét teszi ki - írja a Hetek.hu. Márciusban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a német védelmi miniszter egy európai uniós hadsereg létrehozásával foglalkozó indítványt nyújtottak be, ezt azonban számos szakértő bírálta, a britek pedig egyenesen megvalósíthatatlan fantazmagóriának minősítették. Lengyelország 70 drónnal és 70 helikopterrel tervezi megerősíteni légierejét. A katonai készülődés Oroszország közvetlen szomszédainál, azaz a skandináv és a balti államokban a legintenzívebb. Litvániában márciusban újra bevezették a kötelező sorkatonaságot, ami évente 3500 polgár besorozását teszi lehetővé. Katonai kiadásait eddig 30 százalékkal növelte a balti ország, de a jövőben további anyagi átcsoportosításokat is terveznek. A védelmi miniszter még egy kis brosúrát is kiadott, ami a háborús helyzetre készíti fel az állampolgárokat. Májusban Észtország történelme legnagyobb katonai gyakorlatát hajtotta végre „sündisznó” fedőnév alatt. Az 1,3 milliós népességű államban – amely a Szovjetunió legparányibb kisebbségét alkotta annak idején – 13 ezer önkéntes vonult ki a keleti határra, hogy ott egy esetleges támadás visszaverését szimulálják. Szakértők szerint, ha az apró NATO- tagállamban is válság törne ki az ukrán forgatókönyv szerint, az könnyen vezethetne akár egy újabb világégéshez. Észtországban is él egy jelentősebb orosz kisebbség, amely szükség esetén aktivizálható, és tüntetéseket robbanthat ki az észt városokban, és akár Krímhez, Donyeckhez vagy a többi szakadár területhez hasonlóan saját függetlenségét is kikiálthatja. Ebben az esetben pedig már csak egy lépés az Oroszország és a NATO közti közvetlen konfliktus Észtország területén. A balti államok és az oroszok közötti feszültséget csak tovább növelte a közelmúltban, hogy június végén az Egységes Oroszország párt két képviselője beadványt nyújtott be a legfőbb ügyészséghez, amelyben azt kérik, vizsgálják felül az egykori szovjet hatóságok 1991-es döntését, amellyel elismerték Lettország, Litvánia és Észtország kiválását a Szovjetunióból. A döntésben illetékes Szovjetunió Államtanácsa a beadvány szerzői szerint több olyan döntést hozott, amelyek „rendkívüli mértékű kárt okoztak az ország szuverenitásának, védelmi képességeinek és a nemzetbiztonságnak”. Az oroszok balti szomszédaik gazdaságát is próbálják nyomás alá helyezni: júniusban egy bizonyos mérgező anyag magas koncentrációjára hivatkozva betiltották az észt és lett halak importját az országba. Az Európai Bizottság a WTO szabályzatára hivatkozva – amelynek 2012 óta Oroszország is tagja – jogellenesnek minősítette a bojkottot. http://www.karpatinfo.net/cikk/kulfold/harmadik-vilaghaborura-keszul-europa
