A karácsonyt megelőző időszakban Izlandot valósággal elárasztják a könyvek. Ez a különleges hagyomány csak az északi szigetországra jellemző, és a II. világháború utáni ínséges időkből ered. Elválaszthatatlan az északi szigetország ünnepétől a karácsonyi könyvözön. A helyiek által legszebb izlandi hagyománynak nevezett szokás úgy alakult ki, hogy az ínséges időkben az importkorlátozások miatt alig lehetett olyan holmikat, tárgyakat kapni, amiket ajándékba lehetett volna adni, és az embereknek sem volt sok pénzük. Papírban viszont nem szenvedtek hiányt, a nyomtatás nem szünetelt. Az izlandiak ezért könyvekkel lepték meg egymást. A hazai könyvkiadók követték a keresletet, és azóta is az izlandi könyvtermés java október-novemberben jelenik meg, hogy néhány héttel később a karácsonyfa alá alá kerülhessen. Izland 1944-ben vált függetlenné Dániától, a könyvkultúra a szigetlakók önálló identitásának megerősítéséhez is hozzájárult. Letters flying out of an open book Forrás: Science Photo Library/Mopic Nemcsak vásárolják a könyveket Az ősz folyamán minden háztartásba megérkeznek a könyvkiadók ingyenes katalógusai, amelyeket kiemelt figyelem övez. Az izlandiak alaposan áttanulmányozzák a legfrissebb címeket, némelyek egy totószelvény kitöltéséhez hasonlítják ezt: kielemzik, melyik író mivel rukkolt elő, latolgatják, hogy a hallottak alapján mit lehet remélni egy könyvtől, vagy milyen izgalmak várhatók a gyerekkönyvek terén. Szenteste az ünnepi vacsora után csend borul az otthonokra, mindenki elvonul, és az ajándékba kapott könyvet olvasgatja. A 330 ezres lélekszámú szigetországban nemcsak olvasni, hanem írni is szeretnek. Ahogy egy izlandi szólás tartja: mindenkinek van egy könyv a hasában (ad ganga med bok I maganum). Legyen az verseskönyv, útleírás, mesekönyv, erotikus regény, életrajz vagy akár csak egy újságcikk, az izlandi átlagemberek szívesen ragadnak tollat, laptopot, hogy lejegyezzék gondolataikat. Izland világrekorder az egy főre jutó kiadott könyvek számában, és minden tizedik izlandinak saját könyve jelenik meg. Az egy főre jutó könyvolvasásban is elsők: a lakosság 93 százaléka évente legalább 1 könyvet, 50 százalékuk évente akár 8 könyvet is elolvas egy 2013-as felmérés szerint. A történetmesélésnek persze nagy múltja van errefelé: hajdanán a saga-nak nevezett elbeszélésekkel őrizte a szájhagyomány az Izlandot 874-től benépesítő viking (norvég) családok küzdelmeit és hétköznapjait. A hosszú téli éjszakákon a tűz mellett máig szeretnek borzongató sztorikat hallani, olvasni: napjainkban legnagyobb példányszámban a krimik jelennek meg, ezeknek van legszélesebb körben sikerük. Let's block ads! (Why?) Forrás...
