Hová tűnt az őszünk és kinek áll ez érdekében?!

A témát ebben részben 'Hírek!' david9696 hozta létre. Ekkor: 2015. szeptember 17..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,623
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Ez melyik nap időjárás-jelentése, kedves olvasó? Június 16.? Augusztus 10.? Hát nem!
    Ez 2015. szeptember 17., csütörtök. Bizony, szeptember közepére nyárközepi kánikula jön, egyenesen Afrikából, a határzárral mit sem törődve, a hatóságokkal együtt nem működve, követelőzve, hogy még pár napig kínozza a frontérzékenyeket, időseket és mindenkit, akinek már elege van a kánikulából és azt hitte, hogy most egy darabig vége. Mi folyik itt? Hová tűnt az őszünk és kinek áll ez érdekében?!
    Kis guglizással bárki utánajárhat, hogy szeptemberben, októberben évek óta melegrekordoktól visszhangzik a sajtó. A tavalyi év szeptembere a történelem legmelegebbje volt (legalábbis 1880 óta, ekkor kezdték mérni), az átlaghőmérséklet másfél fokkal magasabb volt, mint az 1951 és 1980 közti évek átlaga. A meteorológusok ugyan figyelmeztetnek, hogy egy kis kilengés még nem a világ vége, de itt nem csak erről van szó:
    az utóbbi harminc év majdnem összes hónapja melegebb volt, mint a huszadik századi átlag.
    Szóval, ha úgy vesszük, mégiscsak a világ vége.
    [​IMG]24.hu / Neményi MártonAzt is tudjuk, hogy az idei nyár és ősz is rekorder lesz, sőt a jövő évi is.
    Jaj már, honnan tudnák?
    – vetődik fel a kérdés teljes joggal, de a helyzet az, hogy most tényleg tudják. Nagy-Britanniában – ahol már rég megszokták a szeptemberben, októberben a parton monokiniző nők látványát – kimatekozták: az üvegházhatású gázok kilencven százalékban az óceánokat melegítik. Mostanra annyi (hő)energia halmozódott fel bennük, hogy a világ időjárása fordulóponthoz érkezett: folytatódik és valószínűleg gyorsul a felmelegedés. Az elmúlt évtizedben viszonylag lassú volt, főleg ahhoz képest, mennyi üvegházhatású gázt bocsátottunk ki. Egyesek szerint meg is állt – innen erednek a globálisfelmelegedés-tagadó elméletek. Most már viszont nincs mese: az elmúlt két év megmutatta, hogy jobb, ha felkészülünk mindenre. Jövőre ráadásul jön az El Nino, a Csendes-óceán nagyjából ötévente bekövetkező hőmérséklet- és áramlatváltozása, amely rendesen megborítja az egész világ időjárását: szakad majd az eső ott, ahol sosem szokott, és szárazság jön az egyébként nedves régiókban. Hogy pontosan mi okozza az El Ninót, nem tudják, de valószínű, hogy egyre gyakrabban és nagyobb erővel jön majd, természetesen a globális felmelegedés miatt.
    Oké, meleg lesz a nyár, értjük. De mi történik az ősszel? Eltűnik?
    Hogy milyen következményei lesznek a globális felmelegedésnek – amelynek létét már egy komoly kutató sem tagadja, ahogy azt sem, hogy az ember okozza –, még nagyjából sem tudjuk, nem hogy pontosan. A helyzetet jól illusztrálja, hogy békésen megfér egymás mellett és ugyanolyan hiteles az az elmélet, amely szerint évtizedeken belül kiszárad az Amazon, a helyén pedig sivatag terül majd el, és az, amely jégkorszakot jósol. Az biztos, hogy az ősz egyre melegebb lesz – az elmúlt húsz évben az északi féltekén 1,1 fokot emelkedett az őszi átlaghőmérséklet, emlékeztet a How Stuff Works cikke. Azaz a téllel együtt rövidebb lesz: egyre később hullanak a levelek és egyre hamarabb rügyeznek a fák. A levélhullás egyébként nem is a hőmérsékletváltozás miatt késik, hanem, mert a légkörben – persze az emberi kibocsátás miatt – egyre több a széndioxid (az elmúlt harminc évben majdnem 15%-kal nőtt az aránya!), amit pedig a növények használnak a fotoszintézis során, azaz, leegyszerűsítve, tovább maradnak zöldek a levelek. Igaz, nem sokkal: évtizedenként csupán egy-két napot késik a jelenség, de napjainkra már így is észrevehető. Ez persze jó hír is lehetne, de nem feltétlenül az: a növényeknek így nincs idejük felkészülni a fagyra, azaz védtelenebbek maradnak, mire eljön. Már ameddig jön. Hollandiában 2006-ban 440 növényfaj virágzott decemberben (normális esetben nyolc szokott). A világ nagy részén átlagosan két héttel hosszabb a tavasz, mint lennie kéne.
    Röviden tehát:
    Az ősz az új tavasz.
    Például azért, mert hamarosan elbúcsúzhatunk a színkavalkádtól is. Hideg éjszakák híján ugyanis a levelek folyamatosan fotoszintetizálnak, klorofilt termelnek, amely nem hagyja, hogy vörösödjenek, barnuljanak, liluljanak és így tovább. Az, hogy kevesebbet gyönyörködhetünk, szó szerint igazi first world problem az ötven fokokhoz és a fél kontinensnyi víz nélkül maradó emberhez képest, de ettől függetlenül még hazavágja a turizmust: a leveleiről híres Maine államban évente 25 millió dollárt költenek csak azok az őszi kirándulók, akiket a helyiek levélkukkolóként emlegetnek. Ha ők eltűnnek, megroggyan a gazdaság. Az évszázad közepére világszerte legalább egy hetet késnek majd az őszi színek (amelyek ugye nem is lesznek már olyan ragyogóak), arról nem is beszélve, hogy a gyönyörű színeikről híres fajok északabbra „vándorolnak” majd, Kanada például a délebbre fekvő államokhoz képest most egy kicsit jól járhat.
    [​IMG]24.hu / Neményi MártonMagyarországon egyelőre nem készült átfogó kutatás arról, mi történik az ősszel. (Mármint az ősszel úgy általában.) Egy 2011-es tanulmány azt írja: „Éghajlatunk összességében melegszik és szárazabbá válik. (…) A félgömbi átlaghőmérséklet 0,5°C-os emelkedésével az aszályos hónapok gyakorisága 60%-kal nő.”