HTC One M9 teszt: újra támad a fém csúcsmobil

A témát ebben részben 'Hírek!' david9696 hozta létre. Ekkor: 2015. június 22..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,623
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Kipróbáltuk a tajvani gyártó legújabb felsőkategóriás készülékét, a Snapdragon 810 chipsetes One M9-et.

    A HTC 2013 februárjában jelentette be a nemes egyszerűséggel One névre keresztelt flagship készüléket, mely igen jól sikerült, de a kameráját rengeteg kritika érte és a bővíthetőség is hiányzott belőle. Aztán 2014 márciusában kijött a One M8 nevezetű utód, mely dupla mennyiségű, de lényegében változatlan minőségű hátsó kamerával, illetve végre microSD slottal támadt, illetve idén márciusban megérkezett a One M9, mely elsősorban chipset, RAM, kamera, illetve akkumulátor fronton hozott változásokat az elődhöz képest. Nyílt titok, hogy az M9 az elmúlt hetekben a várakozásokon alul teljesített a boltokban, de vajon mit tud a készülék a gyakorlatban? Rögvest kiderül!
    [​IMG]
    Design
    Bevált recepten ne változtass! - a HTC ezen elgondolás alapján csak minimális mértékben módosított a korábbi One designon, tehát maradt a szemnek igen kellemes, óvatosan lekerekített és abszolút minőségi fémborítás, mely természetesen ezúttal is unibody, tehát házilagosan megbonthatatlan kivitelű. Jó hír, hogy a négyféle színváltozatban készülő M9 néhány milliméterrel kisebb és egész pontosan 3 gramm könnyebb lett az elődjénél, az pedig csupán némi megszokást igényel, hogy a bekapcsoló gomb ezúttal már nem felül, hanem jobboldalt keresendő. A mai hatalmas phabletek között az M9 akár már kompaktnak is mondható, ezzel együtt az előlapnak csak relatíve kis felületét, mintegy 68 százalékát uralja a kijelző. No persze a többi felület sem kihasználatlan, hiszen itt található a HTC remek sztereó hangszórópárosa, melyre lentebb vissza fogunk még térni.
    [​IMG]
    Felszereltség
    NanoSIM-kártyánkat a baloldalról kipöckölhető tálcába tudjuk behelyezni, vele szemben a másik oldalon pedig egy microSD-slot található. Ugyancsak itt keresendő a hangerőállító gombpár, illetve az érdesített felületű on/off gomb, de például dedikált exponálógombot sajnos nem kapunk. Felül csak az infravörös port rejtőzik, alul pedig ott figyel a szokásos microUSB-port és a jack dugalj. A továbbra sem vízálló HTC csúcsmobil akkumulátora 2840 mAh kapacitású, ami ugyan előrelépést jelent az elődben lévő 2600-as akksihoz képest, de a nagyobb fogyasztású chipset miatt üzemidőben nincs igazán pozitív változás. Bár a készülék Quick Charge 2.0 kompatibilis, ugyanúgy, ahogy az LG G4 esetében, a gyártó valamiért kispórolja az ilyen töltőt, így be kell érnünk egy régimódi 1,5 amperes (5V) készséggel. Vezeték nélküli tölthetőség nincs, ha pedig már nagyon fogytán az energia, akkor érdemes bekapcsolni az energiatakarékos, illetve extrém energiatakarékos üzemmódot. A lapított vezetékes gyári headset remekül szól és applikálását követően akár FM-rádióadásokat is hallgathatunk a telefonon.
    [​IMG]
    [​IMG]
    Kijelző
    Az M8 annyiban jelentett előrelépést a "sima" One-hoz képest, hogy 4,7-ről 5 colra nőtt a kijelzőjének a képátlója, de a felbontás változatlanul maradt 1920x1080 pixel. Az M9 pedig kijelző fronton annyiban jelent előrelépést az M8-hoz képest, hogy semennyiben, sőt! A méret és a Full HD felbontás változatlan maradt (441 ppi), és bizony fényerő, illetve betekintési szögek tekintetében enyhe visszafejlődésnek lehetünk tanúi. Ezt a luxust ma már nem igazán engedheti meg magának a HTC, főleg akkor, amikor szinte csak úgy repkednek körülötte a riválisok elképesztő, akár 577 ppi-s QHD paneljei. Félreértés ne essék, a Super LCD3 panel remek képminőségű, csak éppen mára már egy kicsit eljárt felette az idő. A Gorilla Glass 4 védelmet élvező panel akár normál kesztyűben is kezelhető, a betűméret 5 fokozatban állítható, betűtípusból hármat kapunk, és annak sincs akadálya, hogy a megfelelő store-ból vadonatúj témákat töltsünk le. A kijelző felett ott a szokásos mini notifikációs LED, illetve a szelfikamera: a 4 megapixeles UltraPixel készség f2-es fényerővel és 26,8 milliméteres nagylátószöggel rendelkezik. A kijelző alatt nincsenek hardveres gombok, a virtuális billentyűzet pedig orientációtól függően 6x9, illetve 9x6 milliméteres gombokat vonultat fel. Fektetett módban egyébként a billentyűzet középső gombjai szélesebbek a többi gombnál.
    [​IMG][​IMG]

    [​IMG]
    Kamera
    A 2013-as One egy csak 4 megapixeles, de optikai képstabilizátoros főkamerával bírt, aztán az M8-ban már két darab 4 megapixeles hátsó kamera volt, de már sajnos képstabilizátor nélkül. Idénre végre megnőtt a felbontás, még pedig egészen 20 megapixelre, de az OIS-ről sajnos le kell mondanunk, ami rossz fényviszonyok mellett egyértelműen hátrányt jelent a riválisokhoz képest. Az f2,2-es fényerejű (G4: f1,8, S6: f1,9 - a kisebb érték a jobb) és 27,8 milliméteres fókusztávolságú objektív mögött egy relatíve nagyméretű, 1/2,3 colos BSI-CMOS szenzor található, mely a specifikációk tekintetében nagyon hasonlít az Xperia Z-kben lévő jól ismert lapkához, de nem a Sony gyártja, hanem a Toshiba, és egyedi módon 10:7-es képaránnyal bír. A legnagyobb választható fotófelbontás 5376x3752 pixel, a képek átlagosan 5-6 MB méretűek. A képminőség, ha nem is rekordokat döntögető, de mindenképpen korrekt - mi már a kamera fronton komolyabb változásokat hozó legújabb firmware-rel teszteltük a telefont. Íme néhány tesztfotó, melyek klikkre új ablakban és eredeti méretben nyílnak meg - elsőként két normál/HDR fotópáros vehető szemügyre: