Huszita zászlót tűztek ki Prágában

A témát ebben részben 'Hírek!' david9696 hozta létre. Ekkor: 2015. június 06..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,623
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Husz János halálának 600. évfordulójára került két, huszita kelyhes zászló a prágai Hradzsin harmadik várudvarának balkonjára.


    "Kilencven év után lobog újra huszita kelyhes zászló a prágai várban" - mondta Milos Zeman cseh államfő újságíróknak. Emlékeztetett: 90 éve hasonló gesztust tett Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Masaryk 1925-ben egy vörös kehellyel díszített fekete zászlót vonatott fel a cseh királyok ősi székhelye felett annak jeléül, hogy Husz János máglyahalálának napját állami ünneppé nyilvánította a korabeli parlament.
    Ez diplomáciai konfliktushoz vezetett a Vatikánnal, a pápai legátus elhagyta Prágát, a viszonyt csak több év elteltével sikerült rendezni. A most felvont két huszita zászló vörös, a közepükön aranyszínű kehely látható. Az ünnepségen nem jelent meg Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyházat csak Frantisek Radkovsky plzeni püspök képviselte.
    Husz János a XIV. és XV. század fordulóján a prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel. "Tegyük fel a kérdést, hogy János mester bírálata az egyház harácsoló jellegére, nem érvényes-e bizonyos értelemben még ma is" - mondta a cseh államfő. Zeman éles kritikusa az egyházaknak, főleg az egyházak kárpótlásának, s arra szeretné rávenni az egyházakat, hogy az így kapott pénzt és vagyont jótékonysági célokra fordítsák.
    A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít. A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte, majd 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.
    A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el.