Illés-együttes

1. Illés-együttes
2. 
   Az Illés-együttes a 1960-as és 1970-es évek legnépszerűbb magyar beatzenekara volt. Érdekesség, hogy a nevükben is szerepel az „együttes” szó, nem pusztán csak „Illés” önmagában: elnevezésüket 1971-ben változtatták meg Illés-zenekarról Illés-együttesre.
   
   Tagok
   Illés Lajos
   
   ​
   1942
   
   ​
   2007
   
   ​
   Szörényi Levente
   
   ​
   1945
   
   ​
   Bródy János
   
   ​
   1946
   
   ​
   Szörényi Szabolcs
   
   ​
   1943
   
   ​
   Pásztory Zoltán
   
   ​
   1944
   
   ​
   2005
   
   ​
   
   
   
   
   
   ​

Az Illés-sztori kétségkívül a legismertebb karriertörténet a magyar rocktörténetben.​

Az együttes pályafutásáról könyvet írtak, filmet készítettek, Illésék lemezeit, fényképeit, a klubtagsági igazolványokat, a koncertjegyeket ma is nagyon sokan - talán nem túlzás a százezres szám - őrzik ereklyeként, elmúlt ifjúságuk szép emlékeként. Az Illés volt a magyar Beatles, "az" együttes, a nemzedéki zenekar, az új bálvány, amely megtestesítette, megvalósította egy új nemzedék álmait, amibe beleképzelhettük mindazokat a vágyakat, amelyek végül is nagyon sokunk életéből kimaradtak. Az Illés külön fejezet a magyar ifjúsági kultúra, de talán megint nem túlzás, a század második felének magyar kultúrtörténetében is. Fellépésükkel nemcsak a szórakoztatásban kezdődött új időszámítás, de zenéjükkel, gondolataikkal megváltoztatták egy nemzedék arculatát, gondolkodását, életről vallott felfogását is. Az Illés története a hatvanas évek története is. Berobbanásukkal és kudarcaikkal, lendületükkel és kifáradásukkal, "forradalmi" gondolataikkal és kényszerű kompromisszumaikkal. Ha majdan összefoglaló kultúrtörténeti vagy ifjúságszociológiai munka készül e század progresszív törekvéseiről, Illésék munkássága, a zenekar nevével azonosítható törekvések nem hiányozhatnak belőle. Illésék új időknek új dalaival jelentkeztek és a "fényes szellők" hitével akarták megforgatni a világot. Nem rajtuk múlt, hogy nem vihart kavartak.
Az Illés kezdetben, ahogy a többi beatzenekar, középiskolai, egyetemi rendezvényeken, játszott dixielandet, futó olasz slágereket, örökzöldeket, gitárszámokat, elsősorban Shadows- és Hurricanes-szerzeményeket. 1962-63-ban a "luxemburgi" stílus betörésével az Illés repertoárja is kibővült. A Petőfi Sándor utcai Építők klubjában vagy a Műszaki Egyetem Bercsényi klubjában már ezekért a számokért szorongott iszonyatos zsúfoltságban a közönség és vitte világgá a hírt: van egy zenekar, ahol jól "kevernek", a színpadon figuráznak, nagyon dögösen játszanak.
1963-ban az Illés-koncertek előtt már mindennapos volt a sorállás, és az első igazi nagy botrány - 1963 májusában a Sportcsarnokban - is az ő nevükhöz fűződik. Koncz Zsuzsa is akkor csatlakozik először hozzájuk, amikor az Illés városszerte ismert együttessé vált.
1964-ben azonban a zenekar több tagja befejezte egyetemi tanulmányait és a kiéleződő konkurenciaharcban el kellett dönteniük: hogyan tovább? Amatőrként zenélgetnek vagy profiként, teljes mellszélességgel beszállnak az üzletbe. Siettette a döntést, hogy 1964-ben az Illés már lemezfelvételeket is készíthetett. Első kislemezükön két instrumentális szám (64,Ostinato) és Koncz Zsuzsa két angol nyelvű dala (Long Tall Sally, Chapel of Love) hallható. A doboknál ekkor Körmendy János ült, aki Fats Domino-számokkal színesítette az Illés műsorokat.

1999-ben lett 35 éves az Illés zenekar, amely klasszikussá vált a XX. századi magyar zene- és kultúrtörténetben. A szerkesztők úgy gondolták, hogy a Beatles-ről készült számos könyv és a nálunk is nagy sikerrel vetített televíziós sorozat nyomán a "magyar Beatles" is megérdemli, hogy a zenekar történetét megörökítsék az utókor számára.
A könyv és a 13, részenként 26 perces televíziós filmsorozat újonnan készült interjúk, beszélgetések alapján, valamint archív anyagok - fotók, koncertrészletek és sok egyéb más relikvia - felhasználásával tekintik át a zenekari tagok életútját, helyüket az együttes szétbomlása utáni időszakban, beilleszkedésüket a civil társadalomba, elkötelezettségeiket, célkitűzéseiket. Választ keresnek a mai napig létező „Illés-mítosz" jelenségére - vagyis az Illés zenekar tagjai miért szolgálnak ma is példaképül újabb és újabb generációk sokaságának.
Az Illés-sztori nem egyszerűen csak egy zenekar története, sokkal inkább korrajz a 60-as, 70-es évek magyar társadalmáról.
A televíziós sorozat - amely 2000 őszén került bemutatásra az m1-en - rendezője Vitézi László filmrendező, riporter Betlen János, rangos szakmai pályafutásuk együttesen nyújt garanciát arra, hogy az Illés-életművet lezárva a filmsorozatban felfedjék az együttes titkait, erényeit.


1965-1973 között nyolc év elég volt ahhoz, hogy az Illés együttes legendát teremtsen, megalapozza a magyar rockzenei élet alapjait és útmutatást adjon - most már tudjuk - több nemzedék számára. Nincs olyan Illés dal, amelyet ne ismernének fel az első három taktus után. Életművüket csak hanglemezen több, mint egymillió példányban vásárolták meg.
Az Illés együttes klasszikussá vált a XX. századi magyar zene- és kultúrtörténetben.
Kocsis L. Mihály könyve választ keres az együttes mai napig meglevő töretlen népszerűségére és arra a kérdésre, hogy miért tud az Illés zenekar ma is példaképül szolgálni a fiatal zenészgenerációknak.
A zenekari tagokkal készült interjúk, beszélgetések és a sok, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen történet feltárásának segítségével az írónak sikerült érdekfeszítően felidéznie a zenekar pályafutását és bemutatnia további sorsuk, magánéletük alakulását az együttes felbomlása utái időszakban.
Miközben a zenészek bepillantást engednek nyújtani a zenekari együttlét bohóságaiba, mókázásaiba és a sok-sok turné olykor pikáns történeteibe, szerelmeik és családi életük alakulásába, az ügyes írói szerkesztéssel egymáshoz igazított vallomásokból kiderül, hogy minden tag másként élt meg egy-egy, a zenekar életét és egyéni pályafutásukat meghatározó eseményt, történetet...




​

Új Illés-együttes
Információk
1974–1982
Pop
Beat
Lírai rock
AC rock
Kiadó
Hungaroton-Pepita
Tagok
Illés Lajos (1942–2007)
Jenei Szilveszter
Pálmai Zoltán
Papp Tamás
Selmeczi László
Kiss Ernő Pál
Serfőző Anikó

Díjak, elismerések
​

• 
  A rádió amatőr vetélkedőjének első díja (1965)
  A Táncdalfesztivál második helyezettje (1966)
  Az év beategyüttese (1967)
  A Táncdalfesztivál győztese (ezen kívül még további 5 díj) (1968)
  A Táncdalfesztivál második helyezettje (Koncz Zsuzsa Színes Ceruzák című dalával) (1968)
  Az év beategyüttese (1968)
  Arany gitár-díj (Az Ifjúsági magazin díja, a "Gitáros Imi") (1967)
  Az év beategyüttese (1969)
  A Táncdalfesztivál második helyezettje (1971)
  Pepita oroszlán (1971)
  Az év beategyüttese (1971)
  Pop-Meccs: Az év koncertje - Illés: A koncert (1981)
  EMeRTon-díj (1990)
  Kossuth-díj (2000)

​