A XIX. század derekán épült egyszintes Rákóczi út 66.-ban évtizedeken át börtön, belső udvarában pedig kivégzőhely működött. Többek közt itt végezték ki például az országbíróként és a főrendi ház fejeként ismert Mailáth Györgyöt meggyilkoló bűnbanda egyik tagját, a saját korában jelentős ismertségre szert tevő Spanga Pált. A férfi két társával, az országbíró inasával, Berecz Jánossal és volt katonával, Pitéli Oláh Mihállyal együtt 1883. március 29-án a budai Várban saját palotájában fojtotta meg az országbírót. A részletek itt olvashatóak. Közép-Európa egykori legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete, a Kozma utcai börtön (teljes nevén A Budapesti Fegyház és Börtön) 1896-os átadásával az apró Rákóczi úti épület feleslegessé vált, a századforduló körül így abba üzletek egész sora költözött: Ide jegyezték be például Fischer József Szénsav-, Szifonkupak-, Szikvízgép- és Mechanikai Gépgyárát (1908), Klein és Bäumel cukorka- és viaszgyertyagyárát (1908), Bindfeld Adolf üvegesiparüzletét (1909), de 1903-tól itt működött Beck Ödön fényképész műterme és Ámor nevű mozija is. Az utcafrontra nézett valószínűleg Holländer Dezső kocsmája (1910), az udvarban pedig Weisz Ignácné fehérneműtisztítója (1910) várta az embereket. Deutsch Izidor és Lieblich Mózes ékszerészüzlete 1922-ben költözött a házba, épp abban az évben, mikor Schmolka Manó is vendéglőt nyitott. 1928-ban az épületbe költözik az Erő termelő, beszerző, értékesítő és fogyasztási szövetkezet, de Iványi Lajos cipész, és a több, mint két évtizede itt létesült, Beck Ödön fényképész által vezetett Ámor mozi és műterme továbbra is nyitva marad, sőt, ide kerül a filmkölcsönzéssel foglalkozó Turul film központja, Vajnovszky Gusztáv kelmefestő üzlete, valamint a férfikalapokat árusító Bleier Jenő boltja is. A Deutsch-Lieblich párosnak viszont úgy tűnik, annyira nem ment jól az ékszerüzlet, hiszen ebben az évben már egy másik Deutschcsal, a vaskereskedő Józseffel találkozhattunk volna. A Foreign Mission Board of Southern Baptist Convention U.S.A tulajdonában álló (legalábbis egy 1928-as közjegyzői okirat erről mesél) házat ugyanebben az évben lebontják, a Magyar Hírlap 1928. november 14-i cikke szerint hatemeletes palota épült az akasztóhelyként is emlegetett ház helyére. Az a ház sem bírta azonban sokáig, hiszen 1950-ben megkezdik a kettes metró alagútfúrásának munkálatait, a telken pedig megnyílik a 6. számú munkahely, ahol 1950. júniusában indulnak meg a munkálatok.
