Tudomány Japán megkövette az Egyesült Államokat Pearl Harborért

A Pearl Harbor elleni hadüzenet nélküli támadás 75. évfordulóján a japán miniszterelnök részvétét fejezte ki Hawaiiban.

A japán miniszterelnök az Arizona roncsa felett


A Pearl Harbor elleni támadás 75. évfordulóján a japán miniszterelnök részvétét fejezte ki Hawaiiban.



Abe Sindzó és Barack Obama Pearl Harbor-ban

Forrás: MTI/AP/Carolyn Kaster

A japán zuhanóbombázók által elsüllyesztett USS Arizona amerikai csatahajó roncsa fölé emelt emlékhelyen Barack Obama amerikai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök közös látogatásán a honolului Pearl Harbor-Hickam támaszponton 2016. december 27-én mindkét államférfi beszédet mondott .



A lágolva süllyedő USS Arizona csatahajó az első támadóhullám áldozatául esett

Forrás: U.S. Navy Archive

A Pearl Harbor-i amerikai haditengerészeti támaszpont elleni japán légitámadás 75. évfordulójának alkalmából mondott beszédében Abe "őszinte részvétét" fejezte ki az amerikai katonák miatt, akik a japán támadásban estek el.

A japán légitámadás készületlenül érte a csendes-óceáni flottát


1941. december 7.-én vasárnap, a kora reggeli órákban a Jamamoto Iszoroku tengernagy parancsnoksága alatt álló 1. japán csapásmérő flotta repülőgép-hordozóiról felszállt torpedóvető és zuhanóbombázó gépek váratlan csapást mértek az amerikai csendes-óceáni flotta Pearl Harbor-ban állomásozó felszíni egységei, valamint a kikötői berendezések és a katonai repülőterek ellen.



A Pearl Harbor elleni japán támadás váratlanul érte a csendes-óceáni flottát, pedig a hírszerzésnek konkrét információi voltak a készülő agresszióról

Forrás: Wikimedia Commons

Az első támadóhullám – összesen 183 harci gép – helyi idő szerint reggel 7 óra 55 perckor érkezett a hadikikötő fölé. A közel fél óráig tartó támadás során többek között telitalálat érte a Pennsylvania-osztályba tartozó USS Arizona csatahajót. A csatahajót a Kaga és a Hiryu japán repülőgép-hordozók egy-egy zuhanóbombázója támadta meg; az első bomba a tatfedélzeten, a második pedig a hajó orrában csapódott be.



Lángoló csatahajók Pearl Harbor kikötőjében, a japán támadás után

Forrás: U.S. Navy Archive

A csatahajó orrfedélzetére esett késleltetett gyújtóval felszerelt bomba a hadihajó lőszerraktárában robbant fel, és a detonáció valósággal kettétépte az Arizonát.

A hatalmas robbanás a csatahajó 1512 fős személyzetéből 1 177 tengerész vesztét okozta.

A halálos áldozatok között volt az USS Arizona parancsnoka, Isaac C. Kidd ellentengernagy is, akit a parancsnoki hídon ért a végzetes robbanás.

A japán támadás kivégezte a nehéz felszíni hajóegységeket


Az Arizonán kívül az USS California, az USS West Viriginia, valamint az USS Nevada csatahajó is hullámsírba merült, az USS Oklahoma pedig felborult. Három másik csatahajót, az USS Pennsylvania, az USS Maryland és USS Tennessee felszíni egységeket a bomba és torpedótámadások következtében súlyos, csak több hónapig tartó javítással elhárítható károk érték.



Felszállásra előkészített Mitsubishi A6M "Zéró" típusú vadászgép a Pearl Harbor elleni támadás napján, az Akagi repülőgép-hordozó fedélzetén

Forrás: Origo

Ugyancsak súlyos veszteségeket okozó támadás érte a Ford-szigeti repteret, valamint Hickam légi bázisát is. A rendkívüli amerikai repülőgép vesztségekben Walter Short altábornagy, a Hawaiion állomásozó tengerészgyalogság parancsnokának

az a hibás utasítása is szerepet játszott,

amelynek értelmében közvetlenül a japán támadás előtti napokban – szabotázsveszélytől tartva –, a szétszórtan állomásozó gépeket a repülőterek középső területén, szorosan egymás mellé összevonva parkoltatták.

Az amerikai repülőgép-hordozók időben felszedték a horgonyt


Csúicsí Nagumó altengernagy, a hat egységből álló japán hordozó-kötelék parancsnoka a tervezett harmadik támadóhullámot lefújta, mivel attól tartott, hogy amerikai ellentámadás érheti az 1. csapásmérő flottát.



Jamamoto Iszoroku tengenagy, a japán 1. csapásmérő flotta főparancsnoka

Forrás: Wikimedia Commons

Ennek köszönhető, hogy

a stratégiai fontosságú üzemanyagraktárakat illetve a kikötői berendezéseket csak viszonylag kisebb károk érték.

Noha a japán légitámadás szabályosan kivégezte a csendes-óceáni flotta nehéz felszíni egységeit, a legfontosabbnak tekintett célpontokban, az USS Yorktown, az USS Lexington, és az USS Hornet amerikai repülőgép-hordozókban semmiféle kárt nem tudtak okozni, azok ugyanis még a támadás előtti napon kifutottak a nyílt óceánra.

A "gyalázat napja"


A Pearl Harbor ellen intézett japán támadás 2403 halottat, és 1178 sebesültet követelt a technikai veszteségeken kívül. Franklin D. Roosevelt amerikai elnök december 8-án a „gyalázat napjának" nevezve a japán orvtámadását, aláírta az Egyesült Államok Japán Császárság elleni hadüzenetét.



Franklin D. Rossevelt aláírja a Japán elleni hadüzenetet, 1941. december 8-án

Forrás: Wikimedia Commons

Amerika hadba szállásával szélesedett valódi világméretű konfliktussá az 1939. szeptember 1-én Adolf Hitler Lengyelország ellen indított támadásával kirobbant második világháború.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...