Kányádi Sándor költő és műfordító született: 1929. május 10-én ( Nagygalambfalva ) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Életrajza Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be. Írói álneve Kónya Gábor. Jelenlegi szerepe A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott, jelenleg pedig Budapesten él. A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Munkái Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították.[1] Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg. Verseskötetei Virágzik a cseresznyefa, (1955) Sirálytánc, (1957) Kicsi legény, nagy tarisznya, (1961) Harmat a csillagon, (1964) Fényes nap, nyári nap, (ill. Szász Dórián, 1964) Három bárány, (1965) Kikapcsolódás, (1966) Függőleges lovak, (1968) Fából vaskarikát, megirta Kétszemélyes tragédia cimű szinművét , (1969) Fától fáig, (1970) A bánatos királylány kútja, (1972) Szürkület, (1979) Farkasűző furulya, (1979) Tavaszi tarisznya, (1982) Madármarasztaló, (1986) Küküllő kalendárium, (1988) Sörény és koponya, (1989) Valaki jár a fák hegyén, (1997) Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999) Felemás őszi versek, (2002) Meséskötetei[szerkesztés Fából vaskarika, (1969) Kenyérmadár, (1980) Meddig ér a rigófütty, (2005) Virágon vett vitéz (2002) Világlátott egérke (2011) Talpas történetek (2011) Díjak, kitüntetések 1968 – Utunk-díj 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig) 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület) 1979 – Alföld-díj 1986 – Déry Tibor-díj 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya) 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek) 1990 – MSZOSZ-díj 1990 – A Castren Társaság díja 1992 – Látó-nívódíj 1993 – Kossuth-díj 1993 – Magyar Művészetért Díj 1994 – Herder-díj 1994 – Látó-nívódíj 1995 – Látó-nívódíj 1998 – Magyar Örökség díj 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja 2004 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 2004 – Mecénás-díj 2005 – Hazám-díj 2008 – A Magyar Kultúra Követei Díj 2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje 2009 – Budapest, I. kerület díszpolgára [2] 2009 - szülőfaluja, Nagygalambfalva díszpolgára 2009 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj 2010 – Bethlen Gábor-díj 2011 – Aphelandra-díj Tagságai, tisztségei Az 1960-as évektől 1987-es kilépéséig tagja a Romániai Írószövetségnek. 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Somvirággal, kakukkfűvel Somvirág, somvirág, aranysárga a világ. Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó: fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni, árkon-bokron átal, háton hátizsákkal, menni, mendegélni, este hazatérni: fűzfalovam kocogva, fűzfasípom tutogva, somvirággal, kakukkfűvel, kakukkszóval, tele szívvel.
