Tudomány Károsítják a méheket a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek

A házi és a vadméhek számára is veszélyt jelent a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek használata a mezőgazdaságban - állapította meg az eddigi legnagyobb, neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket vizsgáló európai kutatás, amelynek keretében Magyarországon is végeztek vizsgálatokat.


A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a 2,8 millió fontba került, két éven át tartó kutatás során 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényeken végeztek vizsgálatokat - írja az MTI.

A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.

Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.

A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok ugyanakkor nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást, néhány szer azonban károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket.



Háziméh (Apis mellifera)

Forrás: Wikimedia Commons
Megviselte a növényvédő a magyar és brit méheket


2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta felkérte a brit ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology - CEH), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket. A földművelési körülmények szerepének feltérképezése érdekében a vizsgálatokat három országban végezték.

Néhány németországi farm méhkolóniája megküzdött a méreganyagokkal, jól viselték a neonikotinoidokkal való érintkezést, nem volt kimutatható rajtuk hosszantartó hatás. Magyarországon azonban a klotianidin hatóanyagú szerrel kezelt repcemezők közelében élő méhkolóniákban átlagosan 24 százalékkal kevesebb dolgozó élt a következő tavasszal. Nagy-Britanniában hasonló tendenciákat észleltek.

Richard Pywell, a CEH ökológusa szerint a német méhek valószínűleg azért viselhették el jobban a növényvédő szereket, mert általában egészségesebb kolóniákban éltek, mint a másik két ország méhei. A német mezők közelében növő vadvirágok pedig olyan plusz erőforrásokat jelentettek, amelyek ellenállóbbá tették az állatokat.

Bár független szakértők bírálták a kutatást módszerbeli gyengeségei okán, mások kiemelik: meglepő, hogy először jutott negatív eredményre a neonikotinoidok hatását vizsgáló olyan kutatás, amelyet előállítója maga finanszírozott.

Figyelembe kell venni az új eredményeket


A torontói York Egyetem is végzett a témában kutatásokat. A szántóföldek mellett élő kolóniáknál nagyobb mértékben találtak neonikotinoidokat és más kémiai anyagokat - nemcsak az állatokban, hanem a pollenben és a mézben is. A pollen volt a leginkább érintett, meglepő módon a vadon termő növények pollene. Ez arra utal, hogy a vízben oldódó neonikotinoidok a szántóföldekről elterjedtek a környező területekre is.

A kutatók szerint a neonikotinoidokkal szembeni fenntartásokat csak tovább erősítik a kutatások, a rovarokra kifejtett negatív hatásaikat figyelembe kellene venni az Európai Unió területére vonatkozó teljes neonikotinoid-tilalom bevezetéséhez vezető döntés során.

Méhek és rovarok nélkül az emberiség hatalmas problémák elé nézhet. A kultúrnövények beporzásában végzett munkájuk nehezen pótolható. Csak a méhek poroznak be 100-ból 71 mezei terményt, amelyekből a világ élelmiszereinek 90 százaléka származik - írja az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adataira hivatkozva.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...