Gazdaság Két magyar pályázat a legjobb európai kutatási programok között

Két hazai kiválósági központ is bekerült az EU Horizont 2020 keretprogramának legnagyobb presztízsű együttműködési pályázata, a „Teaming” kutatási kiválósági program tíz nyertese közé. Az egyik pályázat a hazánkban népbetegségnek számító szív- és érrendszeri, valamint daganatos és gyulladásos betegségek molekuláris diagnosztikájával, a másik az ipari gyártásban nélkülözhetetlen gyártó és logisztikai rendszerek fejlesztésével foglalkozik majd. A tíz győztes pályázatból kettő magyar lett. Ez óriási siker, tekintve, hogy egész Európából 169 pályázat érkezett.


A „Teaming” programban a két konzorcium összesen 8 milliárd forintnyi forrást nyert el, de kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több, mint 22 milliárd forintból gazdálkodhatnak.

Hazánk szellemi tőkéjét, innovációs sikereit a világban régóta elismerik. Nem csupán a nagy feltalálóinkra kell gondolni, hanem az olyan, kiemelkedő sikert elérő garázscégként indult jelenkori vállalkozásokra is, mint a Prezi, az Ustream vagy a LogMeIn. Fejlesztés nélkül nincs haladás – szokták mondani.



Egyre többet költünk kutatás-fejlesztésre

Forrás: Dreamstime

Az innovációs folyamatok egyik mércéjeként szolgálhat a nemzetközi szervezetek felmérése: az ENSZ Innovációs ranglistáján hazánk 2016-ban 128 országból a 33. helyen állt, a Visegrádi Országok közül csak Csehország áll egy picit jobban. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése szerint 2015-ben

hazánk a teljes bruttó hazai termék 1,39 százalékát költötte kutatás fejlesztésre,

amely nagyságrendileg 481 milliárd forint. Ennek csaknem felét a vállalatok adják, nagyjából egyharmada állami, a fennmaradó rész pedig külföldi forrás. A nemzetgazdasági célok között szerepel, hogy 2020-ra a GDP arányos költést 1,8 százalékra tornázzuk fel.

Az adatok azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások egyre több pénzt fordítanak az innovációra: 2015-ben kilenc százalékkal növelték ilyen irányú kiadásaikat, így az összes kutatás-fejlesztési kiadás 49,7 százaléka származott vállalati forrásból. Érdekes kérdés, hogyan oszlik el ez a kutatási összeg a vállalkozások mérete szerint.

A céges beszámolók szerint az Audi Hungária 2015-ben hozzávetőleg 130 milliárd forintot költött K+F-re, a Richter 2014-es beszámoló alapján 35 milliárdot, a Teva pedig 13,2-t. A három nagyvállalat adja tehát a teljes innovációs kiadás 83 százalékát. Ezt támasztja alá a KSH statisztikája is, amely szerint 2015-ben is a külföldi tulajdonú vállalkozások fordítottak a legtöbbet kutatásra, fejlesztésre (47,1 százalék). Míg a magyar tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken a K+F foglalkoztatottak 41,8 százaléka dolgozott, addig a K+F-ráfordításoknak mindössze 25,8 százalékát költötték el itt.



Magyarországon a győri Audi költi a legtöbbet innovációra

Forrás: ©Stefan Warter/Audi AG/Stefan Warter

A 2015 elején alakult Nemzeti Fejlesztési, Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) lapunk megkeresésére úgy tájékoztatott, hogy a korábbi évekhez képest

jelentősen nagyobb, összesen 83 milliárd forint összegű támogatást kaptak

2016-ban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz (NKFI Alap) pályázó kutatóhelyek és vállalkozások. Ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált 35 milliárd forintnál.

A Hivatal egyes stratégiai jelentőségű kutatásfejlesztési tevékenységek ösztönzésére célzottan, konkrét tudomány- és szakterületekhez kötve is közzétesz felhívásokat. Kiemelten kezelik a pályáztatásnál az energetika, a járműipar, az agrárinformatika, a molekuláris biológia, az anyagtechnológia, a növénytermesztés, az infokommunikáció és a gyógyszeripar szakterületeit – írja tájékoztatójában az NKFIH.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy éppen ez a jelenlegi pályázati rendszer az, ami elveszi a kisebb cégek kedvét a fejlesztésektől. A Deloitte 2016-os Innovációs jelentésze szerint a vállalkozások közel fele tisztában van azzal, hogy milyen innovációs pályázatok állnak rendelkezésükre, ám

nem egyértelmű, hogy a támogatást az adóhatóság vagy más hatóság miként bírálja el.

Az adókedvezményekre jogosító tevékenységek beazonosítása is rengeteg fejtörést okoz a cégeknek – áll Deloitte vállalatok megkérdezésével készült tanulmányában.

A fejlett országokban a kutatás-fejlesztés nagyobb múlttal rendelkezik.

• Japánban a GDP hozzávetőleg 3-3,5 százalékát költik évente innovációra,
• az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 százalék körül alakul minden évben
• az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot.
• Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, amely nagyjából változatlan az előző évhez képest.

Az Európai Unióban a teljes kutatási, fejlesztési ráfordítások 30 százaléka csak Németországban realizálódik. 2015-ben csaknem 84 milliárd eurót költöttek a szövetségi államban erre a célra. Nem véletlen tehát, hogy a PricewaterhouseCoopers (PWC) felmérése szerint

a német Volkswagen költ a világon a legtöbbet évente fejlesztésre:

2016-ban 13,2 milliárd dollárt. Az európai uniós tagállamok között GDP arányosan Svédország (3,26 százalék) és Ausztria (3,07 százalék) számít a leginnovatívnak.

A PWC már említett leginnovatívabb vállalatokról készült 2016-os jelentése megemlíti, hogy az információs technológia egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztésben. A vállalatok sokat szánnak olyan szoftverek kifejlesztésébe, amelyekkel növelhetik termékeit minőségét, teljesítményét, vagy éppen használhatóbbá teszi őket. Ez a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a PWC szerint a vállalatok kevesebb ipari-műszaki mérnököt és több szoftverszakembert fognak alkalmazni, és ez nem csak az információs technológiában, hanem a klasszikus iparágkban tevékenykedő vállalatokra is igaz lesz.

A kutatás-fejlesztésre legtöbbet költő vállalatok, 2016

helyezésvállalatországiparágköltés (milliárd dollár)
1.VolkswagenNémetországjárműipar13,2
2.SamsungDél-Koreaszámítástechnika12,7
3.AmazonUSAszoftver és internet12,5
4.AlphabetUSAszoftver és internet12.3
5.Intel CoUSAszámítástechnika, elektronika12,2
6.MicrosoftUSAszámítástechnika12
7.RocheSvájcegészség10
8.NovartisSvéjcegészség9,5
9.Johnson & JohnsonUSAegészség, kozmetika9

Forrás: PWC

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...