Tudomány Kétezer éves Valentin-napi csók Pompejiből

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. február 11..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Egy csaknem 2000 éves csók is látható lesz Valentin-nap alkalmából Pompejiben: a különleges freskót rejtő házat felújítása előtt utoljára nyitják meg a hétvégén a látogatók előtt az ókori romvárosban.

    Valentin-napi meglepetés Pompejiben


    A Casa dei Casti Amanti (a szemérmes szerelmesek háza) és a benne lévő freskó átfogó restaurálás előtt áll. A látogatók a munkálatok előtt utoljára vethetnek egy pillantást a képre - mondta el Michele Granatiero vezető építész. Az érdeklődők húszfős turnusokban tekinthetik meg a házat február 11. és 14. között.

    [​IMG]

    Freskórészlet a "szemérmes szerelmesek házából"

    Forrás: Wikimedia Commons

    A felújítás során többek között kicserélik a tetőszerkezet rozsdásodó oszlopait és egy tetővel ellátott folyosót is kialakítanak a látogatók számára.

    A szemérmes szerelmesek háza az ókorban egy jómódú pék tulajdonában állt.

    A tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben lévő freskó mellett a kert, a házi malom, valamint egy öszvér és egy szamár megkövesedett maradványait rejtő pajta is épségben megőrződött.

    [​IMG]

    Öszvér csontváza a Casa dei Casti Amanti romjai között

    Forrás: Berthold Steinhilber/laif/Berthold Steinhilber

    Az 1500 négyzetméteres épületkomplexumot 1912-ben fedezték fel. A második világháborúban bombatalálat miatt megrongálódott. A komolyabb ásatási munkálatokat csak jóval később, 1982-ben kezdték el az épület feltárására, ezek 2004-ig tartottak. 2010-ben megnyitották a házat a látogatók előtt, de csak rövid időre.

    Sulla hódoltatta meg a renitens várost


    A dél-olaszországi régészeti terület hatalmas kulturális jelentőséggel rendelkezik. A nápolyi öbölben fekvő Pompejit a legnagyobb valószínűséggel az oszkok alapították, de

    a város fejlődésére a dél-itáliai görögök gyakorolták a legnagyobb hatást,

    ezt bizonyítja néhány fennmaradt templom, a város körül fennmaradt fal, és néhány épület belső díszítése is.

    [​IMG]

    Sulla márványportréja

    Forrás: Wikimedia Commons

    Pompeji rövid időre az etruszkok birtokába került, majd a szamniszok uralták a várost. Pompeji tagja volt a campaniai városállamok Róma-ellenes szövetségének, ami miatt Sulla Kr.e. 89-ben ostrom alá vette a várost. Pompeji Kr.e. 80-ban hódolt be Rómának, és ezt követően Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum néven római kolónia lett.

    Mozart és Goethe is megfordult a romváros falai között


    Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79. augusztus 24-én. A természeti katasztrófát Caius Plinius Secundus, a híres római író és polihisztor is megörökítette. (Plinius a tengerről figyelte meg a vulkánkitörést.)

    [​IMG]

    Pompeji a pusztulás előtti napokban

    Forrás: Youtube

    A katasztrófában több ezren haltak meg, a várost többméternyi vulkáni hamu temette be és konzerválta. Az ókori római várost teljesen véletlenszerűen fedezték fel az újkorban, a Sarno-folyó szabályozási munkálatai közben, még a 16. század végén, 1592-ben.

    A tudományos igényű ásatások másfél évszázaddal később, 1748-ban kezdődtek meg.

    Már a 18. század végére népszerű látványossággá vált, Pompeji falai között megfordult többek között Wolfgang Amadeus Mozart, és Johann Wolfgang von Goethe is.

    [​IMG]

    A vezúv kitörése

    Forrás: Wikimedia Commons

    A többnyire jó állapotban megőrződött település 44 hektárját tárták fel eddig. Pompeji ma a legjobb állapotban fennmaradt antik romváros, az UNESCO világörökségének része.

    [​IMG]

    Pompeji az UNESCO világörökség része

    Forrás: Scavi di Pompeii


    Olaszország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi nevezetessége 2016-ban 3,2 millió turistát fogadott, ezzel a római Colosseum után a leglátogatottabb olasz régészeti emlék.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...